Irány a Jezero-kráter!
(Rovat: Űrszondák a Marsnál - 2018.11.22 07:15.)

Megvan a 2020-as amerikai Mars-rover kijelölt leszállóhelye, egy ősi folyó deltatorkolata.

Nemrég számoltunk be az európai–orosz együttműködésben készülő, 2020-ban indítandó ExoMars egység reménybeli leszállóhelyről a Marson. Ugyanabban a 2020-as indítási ablakban az Egyesült Államokból is küldenek egy űrszondát a Mars felé, amely ugyancsak 2021 elején ér el a vörös bolygóhoz. Az egyelőre Mars 2020 „munkanéven” emlegetett rover szerkezetileg a most is a bolygón dolgozó Curiosity utódja lesz. A kijelölt terület bejelentést talán nem véletlenül időzítették úgy, hogy kihasználják a napokon belül a Marsa érkező InSight szonda leszállását övező figyelmet.

A Mars 2020 rover. (Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)

A 18°-os északi szélesség mentén fekvő Jezero-kráter, mint célpont kijelölését mintegy öt éves tudományos elemzés és vita előzte meg. A geológiai értelemben változatos terepen a Mars történetének akár 3 és fél milliárd éves múltjába pillanthatnak vissza a kutatók. Az 50 km átmérőjű kráterben van esély arra, hogy egy esetleges ősi mikrobiális életforma nyomaira bukkanjanak, illetve még többet tudjanak meg külső bolygószomszédunk történetéről és fejlődéséről.

Az ősi Marson a vízfolyások medreket vájtak és hordalékot szállítottak, ami a Földről is jól ismert deltatorkolatokban rakódott le a tavak medencéjében. Ilyen, akár 250 m mély tó lehetett ebben a kráterben, valamikor 3,5–3,9 milliárd évvel ezelőtt. A Mars körül keringő űrszondák által készített színképek elemzése alapján úgy találták, hogy a vízben kialakult agyag- és karbonátásványok vannak jelen. A Jezero-kráterben levő deltáról készült hamis színezésű kép az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter két műszerének (Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer for Mars és Context Camera) adatai alapján készült. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS / JHUAPL)

A Mars 2020 rover további fontos feladata a (távolabbi?) jövőre tervezett emberes Mars-utazásokhoz alapvető fontosságú technológia, a légkörből történő oxigénkivonás kipróbálása. A mozgó laboratóriummal olyan kőzetmintákat is terveznek gyűjteni, amelyeket egy későbbi, a Marsról a Földre visszatérő űrszonda juttathat haza tüzetesebb elemzésre. A jelenlegi tervek szerint a NASA Mars 2020 szondája 2020. július 17-e után startolhat és 2021. február 18-án szállhat le a Mars felszínére a Curiosity esetén már bevált „égi darus” módszerrel.

Mivel jórészt a Curiosity kipróbált technológiáján alapul, a 2020-as rover költségeit eredetileg 600 millió dollárral kevesebbre, 1,9 milliárdosra tervezték. De mostanra már úgy tűnik, hogy a második rover is nagyjából ugyanannyiba fog kerülni, mint az elődje. Persze a Mars 2020 műszerezettsége teljesen új lesz. Továbbá a leereszkedésekor a navigációjához is fejlettebb módszert alkalmaznak, hogy biztosan elkerüljék a sziklás vagy éppen túlságosan laza terepet, ahová a jármű beragadhat. Ilyenekből akad néhány a Jezero-kráternél.