Már Japánban az arab Mars-szonda
(Rovat: Űrszondák a Marsnál - 2020.05.07 07:15.)

Onnan indul majd a vörös bolygó felé a Hope, az Egyesült Arab Emírségek űrszondája.

Az idén nyári indítási ablakot kihasználva a Mars felé készülő, nemrég nevet is kapott kínai Tienven-1 (Tianwen-1) űrszondáról néhány nappal ezelőtt írtunk. Az amerikaiak is készülnek a Perseverance névre keresztelt roverrel, az európai–orosz ExoMars program leszállóegysége (Kazacsok) és marsjárműve (Rosalind Franklin) azonban sajnos nem készül el időre, indításuk ezért 2022-re csúszik. A halasztásban szerepe van a COVID-19 koronavírus-járványnak is. Most az arab Al-Amal (Hope, reménység) űrszondával kapcsolatban érkezett friss hírekről számolunk be. A szakembereknek ebben az esetben is meg kell küzdeniük a járványhelyzet okozta bonyodalmakkal, de úgy tűnik, hogy az indítást időben el tudják majd végezni. Erre július 14-étől kezdve három hét áll majd rendelkezésükre. Ebben az időablakban tudják megoldani, hogy a szonda kihasználja a Mars és a Föld kedvező pálya menti helyzetét az energiatakarékos odajutásra.

A Hope űrszonda tesztelés közben. (Kép: MBRSC)

Az arab világ első Mars-szondája április 24-én érkezett meg Japánba, a Tanegasima (Tanegashima) űrközpontba, ahonnan egy H-2A rakétával bocsátják majd bolygóközi útjára. Előtte az országok közti utazás sem volt egyszerű. A kiinduló állomás Dubaj (Dubai) volt, ahonnan több napos, légi majd hajóút következett. A Dubaj–Nagoja távolságot egy óriás Antonov An-124 szállító repülőgép gyomrában tette meg a konténer, onnan hajón jutott el Tanegasima szigetére.

Megérkezés Japánba, repülővel. (Kép: MBRSC)

Az utazási korlátozások külön komplikációt jelentettek. Hogy a Japánba való beutazás után kötelező kéthetes karantén késleltető hatását kiküszöböljék, az arab szakemberek egy csoportja (11 mérnök és technikus) már korábban, április elején odautazott, hogy az űreszköz megérkezése után azonnal be tudjanak kapcsolódni a végső tesztelési munkálatokba. Az űrszondával együtt érkezett további 6 fő később állhat munkába, ha ők is kihúztak 2 hetet tünetmentesen a karanténban.

A Hope űrszonda az Egyesült Arab Emírségek finanszírozásával, a dubaji Mohammed bin Rashid Űrközpont (Mohammed Bin Rashid Space Centre) és az amerikai Coloradói Egyetem (Boulder) együttműködésében épült. Bár a küldetés célja természetesen tudományos megfigyelések végzése, az Emírségek kormánya a projektre a kezdetektől fogva úgy tekintett, mint az űripar, a technológia és az innováció fejlesztésének, a fiatalok inspirációjának az eszközére. A Hope Marshoz való érkezésének ideje pedig bele fog esni az ország 1971 decemberében kivívott függetlenségének 50. évfordulós jubileumi évébe.

A fedélzeten három műszercsomag (egy színes kamera, egy infravörös és ultraibolya spektrométer) fogja tanulmányozni a marsi légkört, a bolygó körüli különleges, magas, ún. félszinkron pályáról. Az űreszközt Colorado államban szerelték össze, arab mérnökök és kutatók részvételével. Februárban érkezett Dubajba további tesztelésekre, onnan indult tovább Japánba, a start majdani helyszínére. Ezt az utat eredetileg májusra tervezték, de hogy a vírushelyzet jelentette kockázatok közepette legyen elég idő a további előkészületekre, a dátumot valamivel előbbre hozták.

Hidrazin hajtóanyaggal teljesen feltöltve az űrszonda 1350 kg tömegű lesz. Ennek több mint felét teszi ki az üzemanyag, amire elsősorban a Mars köröli pályára álláskor és a működés alatt lesz szükség. Ahogy az amerikai és a kínai szonda, úgy az arab is 2021 februárja körül érezik a Marshoz. A Hope elsődleges tudományos célja a Mars légköre alsóbb rétegeinek tanulmányozása, minden napszakban, és a bolygó változó évszakain át. A Mars körüli kezdeti pályára állást követően 2021 áprilisáig alakítják ki a végleges, kb. 20 ezer és 43 ezer km felszín feletti magasság között változó ellipszispályát. Az 55 órás periódusidejű pálya egyes szakaszain a szonda közel olyan sebességgel kering majd, ahogyan alatta a bolygó elfordul, így lehetőség nyílik egy-egy területet hosszabb időn át megfigyelni. A Hope tudományos programja egyébként sokban hasonlít a 2014-ben érkezett amerikai MAVEN (Mars Atmosphere and Volatile Evolution) szondáéhoz, azt részben kiegészíti majd.