Az InSight vége
(Rovat: Űrszondák a Marsnál - 2022.12.25 06:15.)

A NASA hivatalosan is véget vetett a Marsra 2018 novemberben leszállt űrszonda programjának.

Az InSight (Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport) méréseinek végét az okozta, hogy a porral belepett napelemtáblák már nem voltak képesek elegendő villamos energiát termelni a berendezések üzemeltetéséhez és megfelelő hőmérsékleten való tartásához. Mostanra az akkumulátorok lemerültek, már lehetetlenné vált a kommunikáció a Földdel, így az Elysium-síkság (Elysium Planitia) területén, a marsi egyenlítőtől kicsivel északabbra tartózkodó az űrszonda végérvényesen elhallgatott.

December 19-én tette közzé az amerikai űrhivatal az InSight marsi leszálló űrszonda utolsó felvételét saját (beporosodott) műszereiről és a közvetlen környezetéről. Középen a szeizmométer (SEIS, Seismic Experiment for Interior Structure), balra lent a regolit hővezetését és fizikai tulajdonságait mérő berendezés (HP³, Heat Flow and Physical Properties Package) látható. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

A NASA hivatalos közleményét a program végéről december 21-ei dátummal adták ki. Bár a földi követőhálózat antennáival egy ideig még megpróbálják fogni a szondáról származó esetleges rádióadásokat, a sikerre nincs igazán remény. Az InSight irányítói tavaly óta szoros figyelemmel kísérték az energiahelyzetet, amikor jelentősebb mennyiségű por ülepedett le a napelemtáblák felületén. Az eredetileg csak egy marsi évre (687 földi napra) tervezett küldetés kezdetekor a napelemek még 5000 Wh energiát termeltek naponta, 2021 júniusára ez 700 Wh-ra csökkent. Most december 12-én már csak 285 Wh-t mértek.

A mérnökök többféle módon is megpróbálták eltávolítani a napelemtáblákon felgyülemlett port. (Külön erre a célra természetesen nem vitt magával berendezést az űrszonda, hiszen az eredetileg tervezett működési ideje alatt nem volt várható ilyen probléma, a rendelkezésre álló szűkös helyet és tömeget pedig inkább fontos tudományos berendezésekkel töltik ki.) Például az InSight robotkarjával közelből felmarkoltak egy kevés felszíni regolitot, majd azt a napelemek közelében elengedték. Az ún. szaltáció jelenségét kihasználó módszerrel (amelyről korábbi cikkünkben írtunk) elértek ugyan némi átmeneti javulást, de hosszabb távon nem oldották meg a problémát. Idén év elején, miután a szonda átvészelte a januári porvihart, már lehetett tudni, hogy az InSight legfeljebb az év végéig húzhatja.

Az InSight küldetést 2012-ben választották ki megvalósításra a NASA Discovery programja keretében. (Történetéről, eredményeiről korábbi cikkeinkben bőségesen olvashatnak, egészen a kezdetekig visszamenően. Ezeket a lap alján soroltuk fel, fordított időrendi sorrendben. – A szerk.) Indítását eredetileg 2016-ra tervezték, de a francia készítésű – utóbb igen sikeresnek bizonyult – szeizmométer elkészültét műszaki okok késleltették. A programot szerencsére nem törölték, a start 2018 májusában megtörtént. A két fő berendezés, a Mars rengéseit detektáló szeizmométer és a felszín alá akár 5 méteres mélységig behatolni hivatott „vakond” közül az utóbbival nem jártak sok szerencsével – még ha szolgált is némi hasznos adattal a felszín anyagának mechanikai és hővezetési tulajdonságairól. Az eszköz kis mélységben elakadt, hosszadalmas próbálkozások után végül kénytelenek voltak feladni a küzdelmet. A szeizmométer viszont jól működött, több mint 1300 rengést sikerült regisztrálnia a küldetés teljes időtartama alatt. (A végső időkben már 8 órányi működés után három napot kellett pihennie, hogy az akkumulátorok feltöltődhessenek.)

A két fő fedélzeti műszer mellett említésre érdemesek a meteorológiai érzékelők és a kamera. Az előbbiek a szél sebességét, a légnyomást és a hőmérsékletet mérték. A szonda rádióadójának pozíciómérései alapján a bolygó forgásáról is gyűjtöttek hasznos információt.

A NASA a 2020-ban lejáró elsődleges küldetés végéig összesen 813,8 millió dollárt költött az InSight szondára. Ebbe beleértendők a megépítése, a felbocsátása és az üzemeltetése költségei is. A műszerek építéséhez hozzájáruló Franciaország és Németország további kb. 180 millióval vette ki a részét a programból.