Polaris Dawn
(Rovat: Űrturisták és magánűrhajók, SpaceX - 2024.09.10 11:35.)

Négyen úttörő jellegű magánűrhajós küldetésre indultak egy Crew Dragonnal.

A Polaris Dawn nevet viselő repülés szeptember 10-én magyar idő szerint 11:23-kor startolt egy Falcon-9 rakétával, a NASA floridai Kennedy Űrközpontjának 39A indítóállásából. A SpaceX Crew Dragon típusú személyszállító űrhajója ezúttal nem az amerikai űrhivatal megbízásából állt pályára, és nem is a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé vette az irányt.

A Falcon-9 rakéta negyedszer használt első fokozatának (B1083) kilenc Merlin hajtóművét augusztus 25-én néhány másodpercre begyújtották egy statikus teszt keretében. Korábban ezzel a fokozattal indult a Crew-8 repülés az ISS-re, továbbá két adag Starlink internetszolgátató műhold. (Kép: Spaceflight Now)

Az űrtörténelmi jellegű kereskedelmi űrhajós küldetés résztvevői, Jared Isaacman, Scott Poteet, Sarah Gillis és Anna Menon az űrhajó elnyúlt ellipszispályájának köszönhetően a felszín felett 1400 km-re is eljutnak. Ilyen távol az utolsó emberes holdi expedíció, az Apollo-17 (1972) óta nem járt ember, a Föld körüli pályán keringő űrhajók közül pedig az eddigi rekorder Gemini-11 (1966) repült közel ilyen magasan. (Az ISS és a kínai Tienkung űrállomás is sokkal alacsonyabban, 400 km körüli magasságban kering.) Mindenesetre Gillis és Menon lesznek a nők közül azok, akik a Földtől eddig a legmesszebbre jutnak.

Az ötnaposra tervezett repülés során két űrhajóssal végre szeretnék hajtani az első kereskedelmi űrsétát is, vagyis elhagyják a Dragon űrhajó belsejét. A Dragont eredetileg nem tervezték ilyesmire, így légzsilip híján a Resilience nevű példányának máskor a dokkolásra használt végét alakították át úgy, hogy ott az űrhajósok – Isaacman és Gillis – kiléphessenek a nyílt világűrbe.

A Polaris programot, amely a mostanin kívül még egy Crew Dragon, majd később egy Starship repülést tartalmaz, 2022 februárjában jelentették be, mindössze öt hónappal az ugyancsak Isaacman által finanszírozott Inspiration4 expedíciót követően. Az volt az első olyan űrrepülés, amelyben négy kizárólag nem hivatásos űrhajós vett részt. (A csapat vezetője, Jared Isaacman egyébként a második személy Michael López-Alegría után, aki kétszer is repül egy Crew Dragon űrhajóval.) A sorozat első expedíciója, a Polaris Dawn eredeti terveiben még 2022 végi dátum szerepelt, de egyes szükséges munkálatok – az űrsétaszkafanderek, valamint a Starlink műholdakkal való lézeres kommunikációra alkalmas berendezés fejlesztése – késtek.

A Polaris Dawn résztvevői űrhajójukban ülve, a startot megelőző főpróba során. (Kép: SpaceX)

Az űrhajó pályája eleinte részben túlhalad majd a Van Allen-féle sugárzási övezeteken, a dél-atlanti anomáliát többször átszelve pedig az űrhajósok összességében akkora sugárdózist kapnak, amekkorát az ISS fedélzetén tartózkodók 3 hónap alatt. Ez lehetővé teszi az űrrepülés emberi szervezetre gyakorolt ​​egészségügyi hatásainak „gyorsított” kutatását. A felbocsátás után röviddel a személyzet megkezdi azoknak a légzési előírásoknak a betartását, amelyek célja szervezetük nitrogéntartalmának csökkentése, a keszonbetegség (dekompressziós betegség) kockázatának minimalizálására. Az űrsétát a harmadik napra tervezik, és mivel az űrhajón nincs légzsilip, a ki- és beszállás idején a kabin levegője elszökik a világűrbe. Emiatt a személyzet mind a négy tagja űrruhában lesz, azon belül tiszta oxigénnel. Az utastér légnyomását a három nap alatt fokozatosan, mintegy 40%-kal csökkentik, miközben növelik benne az oxigén részarányát.

Az űrséta idején az űrhajó pályája már alacsonyabban húzódik majd, a műveleteket 700 km körüli magasságban tervezik. Isaacman és Gillis számára 15–20 perc áll majd rendelkezésre a szkafander tesztelésére a nyílt világűrben. Miután egyszerre mind a négyen vákuumban lesznek – ketten az űrhajón belül, ketten azon kívül –, ez is rekordot jelent az űrrepülés történetében. Miután lezajlott az űrséta, az űrhajóba épített extra oxigén- és nitrogéntartályokból helyreállítják a belső nyomást.

Felkészülés a Polaris Dawn expedícióra. (Videó: Spaceflight Now / YouTube)