Ózonréteg a Vénuszon is
(Rovat: Venus Express, A Nap és bolygótestvéreink - 2011.10.07 16:45.)

Az európai Venus Express szonda úgy találta, hogy belső bolygószomszédunk légkörének felső régióiban is van egy ózonréteg.

A Föld, a Mars, és ezek szerint a Vénusz légkörében is jelen levő ózonréteg összehasonlítása segíthet abban, hogy kiderítsék: hogy függ össze a háromatomos oxigénmolekulából álló réteg és az élet jelenléte egy bolygón. Ha már egyáltalán összefügg, hiszen a Marson és a Vénuszon ismereteink szerint jelenleg nincs élet. A Vénusz pedig a hatalmas felszíni nyomásával és hőmérsékletével különösen alkalmatlannak tűnik az ilyesmire. (Olvasóinknak talán kár is mondani, hogy ez nem jelenti azt, hogy „a csillagászok élet után kutatnak a Vénuszon”, amint azt az MTI-t idézve világgá kürtölte az egyik internetes hírportál. – A szerk.)

A Venus Express úgy talált rá az ózonra, hogy SPICAV (SPectroscopy for Investigation of Characteristics of the Atmosphere of Venus) nevű színképelemző műszerével a bolygó légkörének külső részét vizsgálták, s a háttérben megfigyelhető csillagok fényében okozott jellegzetes, az ultraibolya sávba eső elnyelési vonalakat azonosították.

A Földön a felsőlégköri ózonréteg alapvető fontosságú az élet fennmaradása szempontjából, hiszen megszűri a Napból érkező, káros ultraibolya sugárzást. Az oxigén (a szokványos kétatomos molekula) és az ózon 2,4 milliárd évvel ezelőtt kezdett el felgyülemleni bolygónk légkörében. Az oxigén folyamatos utánpótlását jelenleg a növények biztosítják. Egyes asztrobiológusok szerint az oxigén, az ózon és a szén-dioxid együttes jelenléte egy bolygó légkörében arra utalhat, hogy ott a földihez hasonló élet létezhet. Ennek később lehet jelentősége, amikor távoli exobolygók légkörének összetételét már pontosan mérni tudjuk. A mostani eredmény hatására ezt az elképzelést mindenképpen finomítani kell. Kézenfekvő, hogy az ózonnak nem csak a jelenléte, de a koncentrációja is fontos paraméter lehet.

Az ózon keletkezése a Vénusz légkörének felső részén. A szén-dioxid molekulákról a napsugárzás hatására leszakadó oxigénatomok a hidegebb, éjszakai oldalon O₂ molekulákhoz kapcsolódnak. (Kép: ESA / AOES Medialab)

A korábban a Marson felfedezett felsőlégköri ózonréteg eredete a szén-dioxid molekuláknak a napsugárzás által történő felbontására vezethető vissza. Hasonló folyamat játszódhat le a Vénuszon is, kb. 100 km-es felszín feletti magasságban. (Ez négyszer akkora magasság, mint ahol a földi ózonréteg elhelyezkedik.) Elméleti számítások szerint a biológiai eredet akkor jöhet szóba, ha az ózonkoncentráció a Földön mért értéknek legalább a 20%-át eléri. Ennek a küszöbértéknek mindkét szomszédos bolygó ózonrétege lényegesen alatta marad. A vénuszi ózon 2-3 nagyságrenddel (százszor-ezerszer) ritkább a földinél. Ha az életről nem is, de a Vénusz légkörében lezajló kémiai és áramlási folyamatokról sokat elárul a Venus Express segítségével most felfedezett ózon.