A régóta várt Elektro-L nevű új sorozat első tagját geostacionárius pályára szánják.
A startra január 20-án, magyar idő szerint 13:29-kor került sor Bajkonurból. A Földről való elemelkedést biztosító hordozórakéta Zenyit-3SLB, a műholdat végül pályára állító rakéta-végfokozat pedig Fregat-SB volt.
Az orosz Elektro-L meteorológiai műholdra rákerül a rakéta orrkúpja a bajkonuri szerelőcsarnokban. (Képek: Lavocskin Egyesülés)
Az 1766 kg tömegű, 10 éves élettartamra tervezett űreszköz elsősorban meteorológiai célú megfigyeléseket végez, több hullámhosszon, az Egyenlítő fölött 36 ezer km magasságban húzódó geostacionárius körpályán keringve. A Földről nézve a 76° keleti hosszúság fölött fog állomásozni. Adatait az orosz szövetségi meteorológiai szolgálat használja majd előrejelző munkájában. Ezen kívül a multispektrális űrfelvételek például környezeti monitorozásra, a vizek állapotának felmérésére, mezőgazdasági távérzékelési alkalmazásokra, természeti katasztrófák elhárításakor is hasznosíthatók. A műhold segít az űridőjárás, a Föld mágneses tere és az ionoszféra vizsgálatában, valamint a KOSZPASZ műholdas rádiós kereső-mentő szolgáltatás részeként is üzemel.
Az Elektro-L műhold felépítésének vázlata. Az űreszköz a Navigator nevű platformra épült (bal oldalt), a Moszkva melletti Lavocskin-gyárban. Ugyanezt az űrben eddig még ki nem próbált platformot használja a RadioAstron rádiócsillagászati műhold, amely a jelenlegi ígéretek szerint májusban startolhat – ha minden jól megy az Elektro-L-lel is... (Kép: Roszkoszmosz)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Látogatás egy „műholdgyárban”
Az Elektro-L műholdról (Roszkoszmosz)
Az Elektro-L startja (Spaceflight Now)
A GLONASSZ műholdrendszer ma, egy Proton hordozórakétával indított három új tagja nem érte el a kijelölt pályát, megsemmisült.
