A harmadik Elektro-L

Orosz meteorológiai műholdat bocsátottak fel Bajkonurból egy Proton-M rakétával.

Az Elektro-L3 meteorológiai műholdat indító Proton rakétát – december 21-én, miközben havazik – függőleges helyzetbe állítják a bajkonuri start előkészületei közben. (Kép: Roszkoszmosz)

Az Elektro-L sorozat harmadik tagja december 24-én, magyar idő szerint 13:03-kor indult a kazahsztáni starthelyről. A Blok DM-03 végfokozat hat és fél órával később alakította ki a végleges pályát. A geostacionárius pályára szánt orosz meteorológiai műholdaknak ezt a típusát 2011-ben kezdték használni, az Elektro-L2 pedig 2015 decemberében indult. Most újabb négy év elteltével folytatódik a sorozat. Az előző két hold egy-egy Zenyit rakétával állt pályára, és eredetileg a mostani számára is ezt tervezték. De az orosz–ukrán konfliktus miatt az Elektro-L2 2015 végi startja volt az utolsó, amikor azt a hordozórakéta-típust használták. Az Elektro-L3 számára ezért az orosz Proton rakéta jöhetett számításba.

Az Elektro-L3 a bajkonuri szerelőcsarnokban. (Kép: NPO Lavocskin / Roszkoszmosz)

A Lavocskin vállalat Navigator platformjára épült Elektro-L3 induló tömege 2094 kg, tervezett működési élettartama 10 év. A tömeg közel 300 kg-mal meghaladja az előző két Elektro-L műholdét. Ez valószínűleg mind plusz hajtóanyag, mivel a Proton rakéta teherbírása nagyobb. Így több üzemanyag áll majd rendelkezésre a pálya tartására, remélhetőleg hosszabb élettartamot téve lehetővé az új műhold számára. Az Elektro-L3 a geostacionárius pályán a 165,8° keleti hosszúság fölötti pozícióba (a Csendes-óceán fölé) kerül. Az Elektro-L holdak alkotják Oroszország első operatív geostacionárius időjárási műholdrendszerét. A látható fény tartományában és infravörösben alapesetben félórás frissítéssel – szükség esetén sűrűbben – készítenek képeket. A műholdak adatait a polgári meteorológiai szolgálat és a hadsereg is alkalmazza. Fedélzetükön az űridőjárást tanulmányozó érzékelők, és a műholdas keresési és mentési rendszert (KOSZPASZ-SARSAT) kiszolgáló kommunikációs berendezés is helyet kapott. Az Elektro-L3 fedélzeti műszerein az előző tapasztalatok nyomán fejlesztéseket hajtottak végre, ezért (is) késett több évet a pályára állítása. Az Elektro-L holdak adatai az alacsony pályás orosz Metyeor sorozat méréseit egészítik ki, segítve az időjárás előrejelzését és a klímakutatást.

Az Elektro-L meteorológiai műholdak pozíciói a kb. 36 ezer km magasan az Egyenlítő felett húzódó geostacionárius pályaív mentén. A műszerekkel folyamatosan tudják figyelni a Földnek az adott helyről látható féltekéjét, hiszen a geostacionárius műholdak keringési ideje megegyezik a bolygó 1 napos tengely körüli forgási periódusával. (Kép: Roszkoszmosz)

Az Elektro-L rendszer a harmadik műholddal teljessé válik, globális lefedettséget biztosít. A következő, immár frissítést jelentő startot most 2021-re tervezik, amikorra az elsőként felbocsátott Elektro-L1 eléri névleges élettartama végét.

Kapcsolódó cikkek:
Orosz meteorológiai műhold indult
Az utolsó Zenyit?
Orosz meteorológiai hold

Kapcsolódó linkek:
Az Elektro-L3 építésének története (russianspaceweb.com)
Az Elektro-L3 startja (nasaspaceflight.com)