Reszursz-P5

A legújabb nagyfelbontású orosz földmegfigyelő műhold Bajkonurból állt pályára.

Az indítás december 25-én magyar idő szerint 8:45-kor egy Szojuz-2.1b rakétával történt a Kazahsztánban fekvő, orosz kezelésben levő starthely 31/6 indítóállásáról. Ha hinni lehet azoknak, akik megszámlálták, akkor ez volt a szovjet R-7 (Szemjorka) rakéta és „leszármazottai” kereken 2000-edik űrstartja. Az R-7 volt a világ első interkontinentális ballisztikus rakétája (1957), és már az első műhold, a Szputnyik-1 pályára állításához is annak egy változatát használták. Az űrkorszakban eddig ez a legtöbbet szolgált hordozórakéta-család. Ennek a sorozatnak a tagja volt már az első műhold, a Szputnyik-1 pályára állítására alkalmazott hordozóeszköz is. Napjainkban a Szojuz-2.1a, -2.1b és -2.1b variánsok vannak aktív használatban.

(Kép: CSZKB Progressz)

Oroszország új életet szeretne lehelni polgári célú nagyfelbontású földmegfigyelő műholdjainak rendszerébe – írtuk a széria előző műholdja, a Reszursz-P4 idén március 31-ei felbocsátását követően. Akkor úgy tűnt, hogy a Reszursz-P5 majd 2025-ben következhet, de a jelek szerint némileg előrehozták a pályára állítását. A sorozat orosz nevének jelentése erőforrás, a műholdak akár 1 m-es felszíni felbontású űrfelvételek készítésére képesek. A Reszursz-P1 még 2013 júniusában állt pályára Bajkonurból. Utána még három hasonló alacsony pályás űreszköz következett, 2014 decemberében, 2016 márciusában, majd – hosszú idő elteltével – 2024 márciusában. A már 2021 óta inaktív Reszursz-P1 idén nyáron azzal került a hírekbe, hogy valamilyen robbanás vagy ütközés miatt több száz, külön is követhető törmelékdarab vált le róla, amelyek a műhold pályája mentén űrszemétként veszélyeztették a térséget.

A szamarai CSZKB Progressz vállalatnál 2014 óta készült Reszursz-P4 és -P5 a sorozat előző három tagjához képest továbbfejlesztett berendezésekkel épült. A munkát ugyanakkor erősen hátráltatták az Oroszország háborús tevékenysége miatt bevezetett nyugati kereskedelmi korlátozások. A részletekről a Reszursz-P4 felbocsátásakor megjelent cikkünkben bővebben is olvashatnak. A kb. 6 tonnás Reszursz-P5 várható élettartama 5 év, bár az előzőek közül nem mindegyik érte meg aktívan ezt a kort a felbocsátása után. A most felbocsátott példány a Reszursz-P sorozat utolsó tagja.

Minden jel szerint ez volt idén Oroszország utolsó űrindítása. A számláló 17-nél állt meg, ezek mindegyike sikerrel járt. Az oroszok ezzel a képzeletbeli dobogó harmadik helyét foglalták el, tekintélyes lemaradásban Kínától (eddig közel 70 start) és az Amerikai Egyesült Államoktól (több mint 150, és még nincs vége). A starthelyek közül Bajkonurt 8, a katonai kezelésben levő észak-oroszországi Pleszecket 5, a távol-keleti Vosztocsnijt pedig 4 alkalommal használták.

Kapcsolódó cikkek:
A negyedik Reszursz-P
Orosz földmegfigyelő műhold indult
Két nap, két Szojuz, két starthelyről
Szojuz rakéták a világ két végéről
Műholdból törmelékfelhő
A Reszursz-P1 sorsáról
Bemutatkozott a Szojuz-2.1v
Bip-bip – avagy kengyelfutó gyalogkakukk az űrben: 50 éve repült a Szputnyik-1 (1. rész)

Kapcsolódó linkek:
A Reszursz-5P indítása (Russian Space Web)
Az R-7 rakétacsalád (Wikipedia)