Október 16-án Föld körüli pályáján felrobbant az augusztusban hibásan működött orosz Briz rakéta-végfokozat.
Akkor két távközlési műhold, az indonéz Telkom-3 és az orosz Express-MD2 veszett el, mivel nem tudtak a kellő magasságig jutni. A Proton hordozórakéta Briz-M típusú végfokozata a tervezett négy manővert nem végezte el, működése a harmadik pályamódosítás elején hirtelen leállt. A rakétafokozat hidrazinból és nitrogén-tertoxidból álló hajtóanyagának több mint a fele a tartályokban maradt.
A két hajtóanyag-komponens érintkezése elegendő a robbanáshoz, s a jelek szerint ez október 16-án meg is történt. A baleset előtt a Briz-M elnyúlt, 49,9°-os hajlásszögű ellipszispályán keringett, felszín feletti magassága kb. 270 km és 5000 km között változott. Amerikai követési adatok szerint most legalább 500 nagyobb (nagyjából teniszlabda-méretű) darabra szakadt szét az egykori rakéta-végfokozat. A kisebb, földi radarokkal és optikai távcsövekkel már nem követhető törmelékdarabok száma nyilván jóval nagyobb. Az űrszemétfelhő lehetséges hatásait jelenleg még elemzik, de a potenciálisan érintett zónában repül a Nemzetközi Űrállomás (ISS) mellett egy sor tudományos, távközlési és katonai műhold. Így a közeljövőben számukra valószínűleg még több figyelmeztetést kell kiadni, ha egy-egy hulladékdarab a számítások szerint veszélyesen megközelíti őket.
A most a pályán felrobbant Briz-M végfokozat, még a földi szerelőcsarnokban. (Kép: Hrunyicsev)
Ahogy az aktív műholdak, úgy az ISS is tud módosítani pályáján, ha egy meghatározott értéknél nagyobb a valószínűsége, hogy egy ismert űrszemétdarabbal ütközne. Az ilyen kényszerű manőverek száma 2007, az emlékezetes kínai űrfegyverteszt után megnövekedett. (Akkor egy kiszolgált saját műholdjukat semmisítették meg a kínaiak, földről indított rakétával.)
Az október 16-án történt eset nem az első az orosz Briz-M fokozatokkal kapcsolatban. 2007 óta már harmadszor történt robbanás, egenként kb. 100 új űrtörmelékdarabot állítva elő. Egy 2011 augusztusában pályára állt, ugyancsak elégtelenül működött fokozat pedig még mindig egyben kering, robbanására azonban számítani lehet. Ezek a gyorsítófokozatok, amelyek a műholdak pályájának végső megemelését és kialakítását végzik, 19,8 tonna hajtóanyaggal repülnek. Normális esetben a végén a tartályokat kiürítik, nem marad bennük semmi, nem maradnak nyomás alatt – így ezután passzívan és egy darabban keringenek a Föld körül. Azonban ha valami balul üt ki a start során, a tartályokból nem tudják kiengedni a fel nem használt hajtóanyagot.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Szerencsétlen műholdak
Kínai űrfegyverteszt?
A kínai „űrszemetelés” után egy évvel
Közel 400 amerikai vészjelzés
Megúszta a Masat-1
A Briz-M fokozat felrobbanásáról (Spaceflight Now)
A nagyteljesítményű orosz hordozórakéta Briz-M végfokozatának hibája augusztus elején két távközlési műhold vesztét okozta. Mostanra lezárult a vizsgálat.
