A Moszkva mellett augusztus második felében tartott repülési ás űrkutatási szalon (MAKSZ-2009) alkalmával nyilvánosságra hozták Oroszországnak az emberes űrrepüléssel kapcsolatos terveit.
Azt persze senki sem tagadja, hogy a grandiózus tervek megvalósításához a sok-sok pénz kell, a jelenlegi orosz űrköltségvetés erre nem elegendő. A hazai források mellett jelentős nemzetközi hozzájárulásra is szükség volna. A költségek elosztása érdekében még a Nemzetközi Űrállomás (ISS) esetében létrejöttnél is szélesebb együttműködés lenne kívánatos. Alekszej Krasznov, a Roszkoszmosz emberes űrrepülésért felelős igazgatója abban reménykedik, hogy Amerikában az Augustine-bizottság munkája nyomán hamarosan még inkább előtérbe kerül az effajta nemzetközi szemlélet. Sokat kell tanulni azonban az ISS történetéből, amely tele volt késésekkel és előre nem látható költségnövekedésekkel, amelyekért a partnerek gyakran egymást hibáztatták, különösen a program elején.
Az új Rusz-M rakéta terveivel a szamarai CSZKB-Progressz vállalat állt elő, amely jelenleg a Szojuz hordozórakétákat készíti. Az orosz kormány idén márciusban szerződött velük a fejlesztési programra. A részletes előzetes tervdokumentáció egy év múlva, 2010 augusztusában esedékes. A rakéta maximális kapacitása 60 tonnás lenne. Egy holdutazást például két részletben – egy leszálló egység előre küldésével, valamit az embereket szállító űrhajó külön indításával, később a Hold melletti összekapcsolásukkal – lehetne megoldani. Egyelőre nem vetették el egy 100 t kapacitású rakéta megépítését sem. Mindenesetre az orosz tervekben az amerikai Ares rakétáknál kisebb méretű hordozóeszközök szerepelnek. Indításukat is egy vadonatúj helyről, az ország távol-keleti részén kialakítandó bázisról tervezik, amelynek a kijelölése 2007-ben már meg is történt.
A kiállításon az RKK Enyergija be is mutatta az űrközpont terveit. A 2018-ra szolgálatba álló létesítményben egyetlen indítóállás lenne, valamint az ehhez tartozó kiszolgáló építmények, beleértve az űrhajósok elhelyezésére és kiképzésére szolgáló épületegyüttest is. Ha mindez valóra válik, az orosz emberes űrindítások hat évtized után megválnak majd Bajkonurtól.
(Képek: Anatolij Zak, RussianSpaceWeb.com)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) reméli, hogy a fő tervek – emberek küldése a Marsra, állandó holdi bázis megépítése – széles nemzetközi együttműködésben valósulhatnak meg. Az amerikai űrhivatal, a NASA jelenleg még érvényben levő terveivel ellentétben az oroszok nem úgy tekintenek a Holdra, mint a Mars-utazáshoz használandó „ugródeszkára”. Ők ehelyett mindjárt a Marssal kezdenék. A Marson való leszálláshoz az orosz RKK Enyergija cég, a legfőbb hazai fejlesztővállalat számos űrjármű tervét mutatta be a kiállításon. Ezek között volt a szállításra szolgáló űrhajó, nukleáris meghajtású űrbeli vontató, vagy a bolygóra leszálló rendszer is. Az egészet együtt az ügynökség „bolygóközi expedíciós komplexumnak” (MEK) nevezi. Bár az elsődleges cél a Mars kell legyen, a kifejlesztendő eszközök akár a Föld körüli pályán, akár a Hold kutatásában is felhasználhatók lennének.
Az új orosz űrstratégia egyik alappillére a Szojuz űrhajók felváltása új, nagyobb méretű űrjárművekkel, valamint ezekhez új, nagyobb teljesítményű hordozórakéta kifejlesztése. Az előtanulmányok már 2006 óta folynak, a fejlesztési projektek idén tavasszal kaptak zöld utat. Ha megépül, az új orosz űrhajó sok szempontból hasonlítani fog a szintén fejlesztés alatt álló amerikai Orionhoz. Lesznek természetesen lényeges különbségek is. A leszálláshoz például nem ejtőernyős, hanem újszerű rakétás fékezést terveznek.
Új orosz űrrepülőtér 2018-ra
„Előzetes” az Augustine-bizottság véleményéből
Az orosz űrtervekről (IEEE Spectrum)
További részletek, képek (russianspaceweb.com)
Egyelőre még csak egy szimulált Mars-utazásra indulnak a kiválasztottak, akik március végétől négy orosz társukkal töltenek 105 napot egy „űrhajóba” zárva.
