Tegnap végét ért az első rejtvényforduló, amelyben a nemrég megjelent Új űrkorszak kapujában című tanulmánykötetet lehetett megnyerni.

CIKKÜNK FRISSÜLT! Közel fél évszázadnyi kihagyás után próbálkozik Moszkva újból (automata) holdraszállással, de Oroszország most először. A cél a déli pólusvidék volt, de most már hivatalos, hogy a leszállás nem sikerült!

De nem a Vénuszra, hanem a Földre, ugyanis a sikertelen szovjet szonda Kozmosz–482 néven fél évszázada a Föld körül kering.

Júniusban születésének 100. évfordulóján Moszkvában emlékeztek a szovjet–orosz űrkutatás ikonikus alakjára.

A hivatalos orosz vizsgálat végén megnevezték a valószínű okot, amiért elveszhetett a Mars Phobos holdjára szánt, de végül a földi légkörben elégett űrszonda.

Visszatértek végre a bolygónk környezetét elhagyni nem tudó orosz űrszonda darabjai – már amelyek átvészelték a sűrű légkörben való fékeződést. Vége a sajtó által is fűtött várakozásoknak.

Az orosz űrügynökség vezetője azzal a hajmeresztő feltételezéssel állt elő, hogy a közelmúlt orosz űrkudarcai mögött talán külföldi erők „aknamunkája” állhat.

A szerencsétlen kimenetelű orosz Mars-küldetés a hónap közepén érhet teljesen véget, amikor a Föld körüli pályán ragadt űrszonda túl alacsonyra kerülve belép a sűrű légkörbe.

Ez az ESA ausztráliai követőállomásán sikerült, bár telemetriai adatokhoz nem jutottak. De legalább életjelet adott magáról a Fobosz-Grunt – most először, mióta alacsony Föld körüli pályán ragadt ahelyett, hogy már a Mars felé tartana.

Nem sok esély van a Föld körüli pályán maradt orosz Mars-szonda megmentésére, de még nem adták fel.

A 2009 óta a Hold körül keringő amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszonda kamerája megörökítette az új krátert.

1976 óta először szeretnének visszatérni a Hold felszínére az orosz űrkutatók.

A tesztek eredményeinek birtokában Oroszország minimum 8 hónappal később indítja a soron következő holdszondáját.

Az év végéig aláírhatják azt a megállapodást, amely szerint az amerikaiakat az oroszok váltják az Európai Űrügynökség partnereként a Mars kutatására az évtized második felében induló programban.

A sorozatos kudarcokat furcsa ötletek, abszurd magyarázatok sorozata kíséri. Miért hibásodott meg és hol esett le a szerencsétlenül járt orosz Phobos-szonda? Talán sosem derül ki...

A start után Föld körüli pályán ragadt űrszonda a legutóbbi előrejelzések szerint feltételezhetően január 15-én este éri el a sűrűbb légrétegeket, és valahol Chile partjainál ér földet (pontosabban: vizet) a Csendes-óceánban – talán...

Ha mégis ránk esne valami – persze nem fog –, akkor jó ha tudjuk, ki a felelős... Gál Gyulának, a világűrjog nemzetközi szaktekintélyének írása.

Az orosz Mars-szonda a múlt heti biztató jelek ellenére hallgat, így még kevesebb a remény arra, hogy bármi hasznosat tudnának vele tenni.

Elmúlt az utolsó lehetséges időpont is, amikor még a szomszéd bolygó felé irányíthatták volna az orosz űrszondát.

Folytatódnak a Föld körüli pályán ragadt orosz Mars-szonda megmentésére irányuló műveletek. Ha nem sikerül a hajtóművet beindítani, hamarosan újabb lehulló űrszemétdarab miatt izgulhatunk.