...a Föld körüli pályát azonban egyelőre nem. A Fobosz-Grunt Bajkonurból indult kalandos útjára, hogy ha minden jól megy, egy egysége végül a Mars nagyobbik holdjáról származó talajmintával térjen vissza 2014-ben.
A start magyar idő szerint november 8-án 21:16-kor (helyi időben már 9-én, 2:16-kor) történt Bajkonurból.
A Zenyit-2 hordozórakéta éjszakai startja állította pályára az orosz Fobosz-Grunt űrszondát, amellyel együtt utazik Kína első Mars-szondája, a Jinghuo-1 is. (Kép: DLR)
A szonda neve oroszul Phobos-talajt jelent, nem véletlenül. Az űrprogram egyik fő célja ugyanis sima leszállás a Mars nagyobbik, Phobos nevű holdján, s onnan felszíni talajmintát visszajuttatni a Földre, laboratóriumi vizsgálatokra. A kb. 22 km-es átmérőjű holdat 1877-ben fedezték fel, a bolygóját 7 óra 40 perc alatt kerüli meg. A Fobosz-Grunt nem az első, hanem már a harmadik űrküldetés a holdacskához. A Szovjetunióból 1988-ban indított Fobosz-1 és -2 szondák azonban sikertelenül jártak.
A Fobosz-Grunt a maga 13,5 tonnás tömegével a legnagyobb bolygóközi űrszonda, amelyet a volt Szovjetunió területén valaha is építettek. A tömeg ugyanakkor jelentős mennyiségű hajtóanyagot is tartalmaz, hiszen az űreszközt először Föld körüli pályára állították, s onnan „saját erejéből” kellett (volna) elinduljon a Mars felé. Hajnali hírek szerint azonban a parkolópálya elhagyását szolgáló első manőver nem sikerült. (A további fejleményekről természetesen igyekszünk mielőbb hírt adni.)
A szonda összesen 20 tudományos műszert visz magával. Gázkromatográfiás vizsgálatokkal például szerves anyagok nyomát keresik majd a Phoboson. Különféle hullámsávokban működő spektrométerei a talaj anyagi összetételét derítik fel. Az égitest belső szerkezetét hosszúhullámú radarral és szeizmométerrel kutatják. A két fedélzeti kamera egyike a navigációt és a leszállást segíti, a panorámakamerával részletes felvételeket készítenek a Phobosról. Hat további műszer nem a holdat, hanem a Marsot és magának a szondának a környezetét vizsgálja. Ezek között található mikrometeorok, illetve porszemcsék becsapódását számláló műszer, a Mars légkörében levő gázokat elemző spektrométer, a plazmakörnyezetet vizsgáló berendezés.
A Jinghuo-1 (Yinghuo-1) az első kínai készítésű űreszköz, amely messze eltávolodik a Föld-Hold rendszerből. Tömege mindössze 110 kg. A Marshoz érve függetlenedik az orosz szondától, s egy éven át a bolygó körüli pályán kering. Két kamerát, valamint főleg az elektromágneses környezetet vizsgáló berendezéseket visz magával.
Az út a Marsig 11 hónapon át tart. Jövő október 9-én először elnyúlt, 8000 és 80 000 km közötti magasságú pályára fékez az orosz szonda, majd elbocsátja kínai útitársát. A manőverek következtében 2013 januárjára a pálya 10 000 km-es és közel kör alakú lesz. A Fobosz-Grunt 2013. február elejére ér a Phobos közelébe. A landolást annak a hónapnak a végére tervezik. Röviddel ezután a talajminta vételére szolgáló egység visszaindul a Földre, hogy 2014 augusztusára „leszállítsa” az értékes küldeményt.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Fobosz-Grunt: start november 9-én
Fobosz-Grunt: egyelőre még nem kudarc
A Fobosz-Grunt indításáról (NasaSpaceFlight.com)
Az Orosz Űrügynökség kijelölte a Marshoz induló, a Phobos holdról anyagmintát visszahozni készülő űrszonda indítási dátumát.
