Két, részben magyar fejlesztésű műszer is kiválóan működött a Philae-n az ereszkedés közben és az üstökösmag felszínén.
A leszállóegység ROMAP kísérletének magnetométerét – melynek célja az üstökös esetleges mágneses terének a mérése – a műszerek közül elsőként, már a Rosettáról történt leválás előtt két órával bekapcsolták. Egy órával később, valamint a leválást követően még összesen három alkalommal – az üstökös magjától különböző távolságokban – a SESAME kísérlet pordetektorával (DIM) is végeztek méréseket. A ROMAP és a keringőegység magnetométerei adatainak összevetéséből a mérnökök a Philae mozgására, orientációjára, forgására tudtak következtetni, emellett a kinyúló rúdon lévő detektor rezdüléseiből másodperc pontossággal meg tudták határozni az egyes talajérintések időpontját!
Mivel a landoláskor a leszállóegység talajhoz rögzítése nem sikerült, az előzetes mérési tervhez képest a szonda biztonsági üzemmódban folytatta a méréseket, azaz nem került sor olyan kísérletekre, amelyekhez mechanikai műveletet – pl. a leszállóegység elforgatását, fúrást, mechanikus szerkezet kinyitását – kellett volna végrehajtani. Szerencsére sem a ROMAP kísérlet plazmadetektora (SPM), sem a DIM nem igényelt ilyen műveletet. (A későbbiekben végül valamennyi műszer bekapcsolására sor került.)
Apáthy István ad interjút a kölni irányítóközpontban. (Balról jobbra: Apáthy István, az SPM műszer vezető társkutatója, Hermann Bönhardt, a Philae vezető tudományos kutatója, valamint Klaus Seidensticker, a SESAME kísérlet vezető kutatója.) (Kép: Thomas Albin)
Az első talajérintés után így elkezdődhettek a plazmamérések, melyek aztán több mint 6 órán át folytak; 5 alkalommal, közel 1-1 órára pedig a DIM műszert is bekapcsolták. Utóbbi mérési adatai arra engednek következtetni, hogy a Philae végső leszállóhelyén az üstökös aktivitása jelenleg meglehetősen kicsi.
Hirn Attila, a DIM kísérlet társkutatója adatkiértékelés közben a kölni irányítóközpontban (Kép: Thomas Albin)
A mérési adatok részletes kiértékelése és értelmezése a cikk írásának időpontjában még folyamatban van.
A DIM por-, valamint az SPM plazmadetektor fejlesztésében és megépítésében, továbbá a kapott mérési adatok kiértékelésében az MTA Energiatudományi Kutatóközpont (EK) mérnökei és kutatói vettek, illetve vesznek részt. A munka jelenleg a 4000107211, valamint a 4000107212 számú ESA PECS szerződések keretében folyik.
Apáthy István, Hirn Attila
(MTA EK)
Amellett, hogy a Rosetta kameráinak segítségével folyamatosan zajlik a Philae utolsó leszállóhelyének vizuális keresése, a CONSERT kísérlet is segíti a tudósokat, hogy megtalálják ezt pontot a felszínen.
