A nagysikerű európai űrszonda az üstökösmagra leérkezve fejezte be pályafutását.
A 2004-ben startolt, a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös közelébe 2014 augusztusában megérkezett és azóta ott dolgozó Rosetta irányítói úgy döntöttek, hogy az űreszközt „leteszik” az üstökösmag felszínére. A végső manőversorozat tegnap kezdődött, amikor a hajtóművek segítségével olyan pályára került a szonda, amelynek végén ütközik az égitesttel.
(Fantáziakép: ESA / ATG medialab)
Ahogy a 67P üstökös és vele együtt a Rosetta távolodóban van a Naptól, egyre kevesebb energiát termelnek a napelemek. A fedélzeti tudományos műszerek és alrendszerek működtetése rövid időn belül már lehetetlen lenne. Így az űreszköz vége elkerülhetetlenné vált. Az egyszerű kikapcsolás helyett döntöttek a meglepő manőverről. Az üstökösmaghoz igen közel kerülve, az utolsó órákban így még olyan tudományos mérésekre is lehetőség adódott, amilyenekben korábban nem is reménykedhettek. A Rosetta leérkezését előzetesen szeptember 30-án, magyar idő szerint 12:40 körülre terveztek, plusz-mínusz 20 perces bizonytalansággal. A pontos időpont végül 13:19 lett (ez az információnak a Földre érkezésére vonatkozik, a távolság miatt az események mintegy 40 perccel korábban történtek az üstökösnél).
Energetikai szempontból a találkozás sima leszállásnak minősülhetne, hiszen egy sétáló ember sebességével, kevesebb mint 1 m/s-mal érkezett meg a szonda a felszínre. Viszont eredetileg egyáltalán nem arra tervezték, hogy valaha is épségben leszálljon. Így például a nagy napelemtáblái semmiképpen sem bírták ki még ezt a kis sebességgel történő ütközést sem. Így nem csak az energiatermelés válik lehetetlenné, de az adatokat a Földre továbbító nagynyereségű antenna sem mutat már a Föld felé, így kommunikációra sincs többé lehetőség. A rendszereket tehát úgy programozták, hogy kapcsoljanak ki a leérkezéskor. A Rosetta mostantól az üstökös felszínén, némán folytatja útját a Naprendszerben. Ahogy a 2014 novemberében lejuttatott Philae leszállóegysége is teszi már egy jó ideje.
A Rosetta üstökösbe vezetésével az Európai Űrügynökség (ESA) rendkívül sikeres programja fejeződött be. Eredményeiről, örökségéről még ezután is sokat fogunk hallani. Külön öröm, hogy a sikerből magyar űrkutatók is jócskán kivették a részüket. Mind a Rosetta anyaszonda, de főleg a Philae egység készítésében alapvető szerepet játszottak magyar mérnökök és kutatók. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Újabb leszállás az üstökösre
Johannes Kepler megrökönyödne
GYORSHÍR: Megvan a Philae!
A Rosetta utolsó órái az ESA honlapján
Kevesebb mint egy hónappal a program vége előtt a Rosetta szonda képein sikerült felfedezni az eddig ismeretlen helyen leszállt Philae egységet is.
