Évindítás újabb 60 Starlink holddal

A műholdas internetszolgáltatásra készülő SpaceX a harmadik 60-as start után már most a legnagyobb kereskedelmi műholdflotta üzemeltetőjévé vált.

Elon Musk cégének végső célja az alacsony pályákon a Földet körbehálózó Starlink műholdrendszerrel egy globálisan hozzáférhető szélessávú internetszolgáltatás bevezetése, a földi szolgáltatók áraival versenyképes módon. A gyakran hangoztatott nemes szándék a Földnek a világhálótól eddig többé-kevésbé elzárt vidékein élők segítése, de természetesen a vállalkozásnak profitot kell termelnie. Amikor pedig beindul majd a szolgáltatás, nem az elmaradott térségekben, hanem Észak-Amerikában lesznek az első előfizetői. Az induláshoz azonban először sok-sok műholdat kell pályára állítani. A mostani 60 darab két hasonló, 2019-es start után már a harmadik adagot jelenti. Az indítást a SpaceX saját Falcon-9 hordozórakétájával végezték a floridai Cape Canaveral 40-es starthelyéről, magyar idő szerint január 7-én, 3:19-kor (helyben még január 6-át mutatott a naptár).

Starlink műholdak a Föld körül. (Fantáziakép: SpaceX)

Ez volt nem csak a SpaceX, de a világ első űrindítása is 2020-ban. A vállalat idén erőltetett tempóban készül pályára állítani a Starlink további műholdjait, hogy minél előbb elindíthassák a kezdeti szolgáltatásukat. A pályán levő 180 űreszközükkel már így is ők léptek elő a világ legnagyobb műholdflottáját üzemeltető vállalkozássá. Az ugyancsak amerikai, San Franciscó-i székhelyű Planet ugyan számos földmegfigyelő nanoműholdat (Dove) üzemeltet, és övéik a nagyobb méretű SkySat és RapidEye holdak is, de egy novemberi számadat szerint akkor „csak” mintegy 120 ilyennel rendelkeztek alacsony pályákon. Azóta már indult újabb 20, a teljes flotta létszáma így sem lehet 140-nél nagyobb, ami most már elmarad a SpaceX műholdjainak számától. A sorban a következő a luxemburgi székhelyű SES, amely nem kevesebb mint 75 működő geostacionárius távközlési műhold felett diszponál. A számokon alapuló összehasonlítás persze csalóka, hiszen a SES műholdjai nagy méretű, több tonnás űreszközök. Az Iridium cég alacsony pályás mobil távközlési rendszerének műhold-konstellációja 70 tagot számlál.

A Starlink műholdak egyenként alig több mint 200 kg-osak. A SpaceX azonban sok ezret kíván belőlük pályára juttatni. Sorozatgyártásuk a Washington állambeli Redmondban található üzemben folyik, naponta átlagosan nagyjából 7 darab készül belőlük.

A most használt Falcon-9 rakéta újrahasznosított első fokozata korábban már három alkalommal (2018. szeptember, 2019. január és május) is repült. Most is sikeresen visszatért.

Az utóbbi években követett gyakorlattól eltérően a rakéta statikus tesztjét január 4-én úgy végezték el, hogy már a hordozóeszköz orrkúpja alatt voltak a felbocsátandó műholdak. Ezzel a módszerrel 2016-ban hagytak fel, miután egy ilyen hajtóműteszt során felrobbant a rakéta a startállásban, rajta egy izraeli távközlési műholddal. Most viszont a Starlink indítások követelte feszített tempó miatt nyilván gyorsítani kell a folyamatokat, meg aztán a SpaceX saját űreszközeiről van szó... (Kép: Steven Young / Spaceflight Now)

Az első 1584 darab Starlink műhold kb. 550 km magas pályákon üzemel majd. De a cég már engedélyt kapott összesen 12 ezer műhold felbocsátásához, és a hírek szerint kéri majd az illetékes hatóság hozzájárulását ahhoz, hogy a teljes konstelláció végül 42 ezer darabos legyen. Összehasonlításul: jelenleg összesen nagyjából 2000 aktív műhold kering a Föld körül. Hogy a Starlink konstellációnak milyen mellékhatásai lesznek mind az alacsony pályákon megnövekvő ütközési kockázatot, mind a csillagos eget elcsúfító és a csillagászati észleléseket megnehezítő fényszennyezés tekintetében, azt egyelőre csak sejteni lehet. Ami a napnyugta után és napkelte előtt, a napsugarakat visszaverve fényes „csíkokat húzó” Starlink holdakat illeti, a mostani 60 műhold közül egy (!) darab kísérletképpen kevésbé fényvisszaverő burkolattal készült. Ha beválik és alkalmazzák majd, kicsit javíthat a helyzeten.

A SpaceX elképzelései szerint az idei év közepére a rendszer már megfelelő lehet egy kísérleti, regionális lefedettségű szolgáltatás elindításához. A globális lefedettséghez 24 ilyen műholdindítás lesz szükséges. Előfizetési árakat egyelőre nem közöltek, a követendő stratégián még dolgoznak. Kezdetben biztosan lesznek fennakadások, amelyek leküzdésében a vállalkozó kedvű első felhasználók visszajelzéseire is számítanak. Ha minden a várakozások szerint alakul, 2021-re már túljuthatnak a Starlink gyermekbetegségein, és egy megbízható szolgáltatást kínálhatnak.

Kapcsolódó cikkek:
Újabb 60 Starlink
SpaceX és Starlink jövőre
Majdnem ütközés
60 műhold egy sorban
60 Starlink hold: az első nagy lépés
Internet a világűrből

Kapcsolódó linkek:
A Starlink harmadik 60-as indítása (Spaceflight Now)