Starlink: egy új szakasz kezdete

Az internetszolgáltató műholdrendszer a most felbocsátott 53 új űreszközzel kiépítésének egy következő fázisába lépett.

A SpaceX a műholdjait saját Falcon-9 hordozórakétájával bocsátotta fel Cape Canaveral 40-es indítóhelyéről, november 13-án, magyar idő szerint 13:19-kor.

A Falcon-9 a csütörtöki statikus teszt előtt, a háttérben a felkelő nappal. Mindössze 10 órával egy másik Falcon-9 floridai indítása – a Crew Dragon űrhajó pályára állítása – után, a cég már a következő startra készülve indította be 7 másodpercre a rakéta hajtóműveit. (Kép: Stephen Clark / Spaceflight Now)

A mostani volt a Falcon-9 rakéta idei 25. indítása. Maga az újra hasznosított első fokozat, a B1058 sorszámú példány most kilencedik alkalommal repült (most is rendben visszatért). Az 53 műhold a Starlink rendszer egy újabb „rétegét” kezdi majd benépesíteni. Kezdeti pályájuk hajlásszöge 53,2°, földközelben 212 km, földtávolban 339 km lesz a felszín feletti magasságuk. Innen emelkednek majd ionhajtóműveik segítségével 540 km-es körpályákra, működési magasságukba.

A legtöbb eddigi Starlink műhold 53°-os pályahajlású, 550 km magasan húzódó körpályára került. Ezek alkotják a teljes kiépítésben ötféle típusú pályára tervezett rendszer első rétegét. Az ide szánt műholdak 2019 májustól kezdve két éven át Falcon-9 rakétaindítások sorozata révén kerültek fel. Idén május óta a cégnél újfajta, a műholdak közötti lézeres adatátviteli kapcsolatot is lehetővé tévő űreszközök gyártásán dolgoznak. A technikát korábban már néhány felbocsátott Starlink holdon élesben is kipróbálták. Ezzel a módszerrel tudják majd csökkenteni a rendszer függőségét a földi állomáshálózattól. A földi adatátjátszó állomások telepítése drága, helyszíneik kiválasztását pedig földrajzi és politikai szempontok nehezítik. A lézeres kapcsolat révén az internetes adatforgalmat nagyobb mértékben tudják majd a Föld körül, műholdról műholdra bonyolítani.

Idén szeptemberben a SpaceX Kaliforniából indította az első 51 darabos műholdadagot 70°-os hajlásszögű, vagyis a szolgáltatással magasabb földrajzi szélességű helyek lefedését is lehetővé tevő pályákra. Abban a rétegben idővel 720 műholdat szeretnének működtetni, 720 km magasságban. A most megkezdett rétegbe (53,2° pályahajlás, 540 km működési magasság) 1584 darabot szánnak. Később további 520 Starlink műhold számára 560 km magas, 97,6° inklinációjú, azaz közel poláris pályákat terveznek.

A SpaceX az Egyesült Államok Szövetségi Hírközlési Bizottságától (Federal Communications Commission, FCC) összesen közel 12 ezer Starlink műhold felbocsátására rendelkezik engedéllyel. Jelenleg a Falcon-9 rakétákkal az első 4400 felbocsátásán dolgoznak. Később a remények szerint a most épülő Starship óriásrakétáját tudják majd használni egyszerre sokkal nagyobb, több százas adagok pályára juttatására.

A mostani indítással 1844-re nőtt az eddig felbocsátott Starlink holdak teljes száma. Ezekbe beleszámítanak a tönkrement vagy már a használatból kivont példányok is. A start idején 1454 volt közülük aktív, közel 100 pedig még nem érte el a megcélzott pályamagasságot. A Starlink az űrtörténelem eddigi legnépesebb műholdserege.

Kapcsolódó cikkek:
Starlink Kaliforniából
60 Starlink, menetrend szerint

Kapcsolódó linkek:
A Starlink 4-1 indításról (Spaceflight Now)