Egy viszonylag nagyobb és egy adag kis műholddal startolt a SpaceX Falcon-9 rakétája Floridából.
Az indítás Cape Canaveral 40-es állásából történt április 1-jén, magyar idő szerint 18:24-kor. A mostani alkalom már a negyedik abban a sorozatban, amelyben költségmegosztásos alapon egyszerre nagy számban állítanak alacsony pályákra kisebb méretű műholdakat, zömében a CubeSat vagy a még apróbb PocketQube kategóriában. A Transporter-1 küldetés tavaly januárban indult, a második és harmadik alkalom rendre 2021 júniusában és 2022 januárjában volt. Így idén ez a mostani már a második Transporter indítás.
A Transporter-4 utasai a Falcon-9 rakéta orrburkolata alatt, a startra való előkésítésük közben. Legfelül a német EnMAP hiperspektrális földmegfigyelő hold foglal helyet. (Kép: SpaceX)
A Falcon-9 minden egyes hasznos terhéről lehetetlen vállalkozás volna itt részletesen beszámolni. Összesen 40 egység került az orrkúp alá, köztük van Tanzánia és Albánia első sajárt műholdja, a Kilimanjaro-1 nevű PocketQube és Albania-1 nevű CubeSat. Vannak olyan egységek is, amelyekből később apró űreszközök önálló pályára jutnak.
A 300 millió eurónyi összegből megépült és indított német EnMAP (Environmental Mapping and Analysis Program) a legnagyobb a most felbocsátott műholdak között, starttömege 980 kg. (A költségbe az 5 éven át történő üzemeltetés tervezett ára is beleértendő. A projektet indulásakor még csak 90 milliósra tervezték.) A miniautó méretű űreszköz feladata hiperspektrális távérzékelés. A projekt a DLR (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt) vezetésével folyik, a fejlesztés még 2006-ban kezdődött. A start főként a fejlett fedélzeti berendezéssel, a nem kevesebb mint 242 különböző keskeny látható és infravörös hullámsávban (színben) méréseket végző kamerával kapcsolatos műszaki és tervezési problémák miatt húzódott 2022-ig. A rendkívül finom spektrális felbontású felvételek a Földről gazdag információforrást jelentenek majd a tudományos kutatóknak, a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, környezetvédelemben, vízgazdálkodásban dolgozó szakembereknek. A képek legjobb felszíni felbontása 30 m-es. Az űreszközt az OHB vezette konzorcium építette. Eredetileg egy kisebb rakétával, önállóan tervezték pályára állítani (egy indiai PSLV vagy egy európai Vega rakétával), de a SpaceX ajánlata a költségmegosztásos startra kapóra jött, hiszen a műhold mostanra elkészült, és a piacon jelenleg nem könnyű gyors startlehetőséget találni.
Az EnMAP, még a brémai üzemben. (Kép: OHB / H. von der Fecht)
Az EnMAP februárban igen szerencsésen jutott el Németországból Floridába, egy orosz Iljusin IL-76 szállító repülőgéppel. Néhány nappal később ugyanis az ukrajnai háború miatt az Egyesült Államok kitiltotta légteréből az orosz gépeket.
A korábbi Transporter repülések során 100 körüli vagy afeletti darabszámú műhold indult. Most csak 40, és az alacsonyabb szám az EnMAP viszonylag nagy méretének köszönhető. Ez az eddigi legnagyobb űreszköz, amely a négy Transporter indítás során pályára került, ráadásul a 650 km-es pályamagasság is nagyobb, mint amit korábban a költségmegosztásos startoknál elértek. A SpaceX terveiben idén még két további Transporter indítás szerepel. A szolgáltatásra nagy az igény, és az árak kedvezőek: 200 kg tömeg napszinkron pályára állítása listaáron jelenleg 1,1 millió dollárba kerül, de a SpaceX kedvezményt is adhat, ha újra hasznosított rakétaelemekkel végzik az indítást. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Transporter-3
Több mint 80 műhold Falcon-9-cel
A SpaceX első költségmegosztásos startja
A Transporter-4 indításról (Spaceflight Now)