A vasárnapi start előtti napon statikus hajtóműtesztet is végeztek a Falcon-9 rakétával.
Július 24-én magyar idő szerint 15:38-kor újabb 53 műhold indult a SpaceX alacsony pályás internetszolgáltató rendszerébe. A helyszín ezúttal Florida, a NASA Kennedy Űrközontjának 39A starthelye volt. A Starlink holdak adagjai gyors egymásutánban állnak pályára, így aztán nehéz lényeges új információval szolgálni róluk. Floridából ezt megelőzően e hónap 17-én, Kaliforniából 22-én végezték új Starlink holdak felbocsátását, rendre 53-ét, illetve 46-ét.
A vasárnapi start előkészületeinek érdekessége volt, hogy az előző napon a Falcon-9 rakéta első fokozatának kilenc Merlin hajtóművét rövid időre begyújtották. Ilyenkor a rakéta nem hagyja el startállást, csak megbizonyosodnak róla a szakemberek, hogy a hajtóművekkel minden rendben.
A Starlink 4-25 jelű indítást megelőző statikus hajtóműteszt július 23-án. A kerozint és folyékony oxigént használó hajtóművek mintegy 7 másodpercen át működtek. (Kép: Spacefight Now)
Az efféle statikus tesztek régebben (2020 előtt) megszokottak voltak minden Falcon-9 indítás előtt. Most, hogy a SpaceX átlagosan hetente indít egy Falcon-9 rakétát, ezek már nem mindig férnek bele az időbe. De általában nincs is rájuk szükség, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajtóművekkel nem merülnek fel gondok. Még az olyan megszakított visszaszámlálások is nagyon ritkák, mint amilyenre épp az előző, kaliforniai Starlink indítás esetében volt példa. Ezt megelőzően utoljára 2020 decemberében fordult elő ilyesmi, azóta pedig 62 (!) start futott le rakétaprobléma nélkül.
A cég idén most 33. alkalommal végzett indítást Falcon-9-cel, előzetes statikus tesztet viszont csupán hatszor hajtottak végre. Újabban már csak akkor csinálnak ilyet, ha két egymást követő felhasználás között a kilencből legalább három hajtóművet eltávolítanak az adott – repülés után visszatért és újból hasznosított – első fokozatból. Természetesen ha egy gyári új első rakétafokozatot először vesznek használatba, annak a hajtóműveit is tesztelik. Erre a SpaceX texasi telephelyén kerítenek sort, miután a berendezések megérkeznek a kaliforniai Hawthorne mellett található gyártóüzemből.
A SpaceX a mostanival együtt egyhuzamban már 142 sikeres startnál tart, mióta 2016-ban épp egy statikus teszt közben – tehát még a tervezett felbocsátás előtt – egy robbanásban megsemmisült maga a rakéta, valamint a már az orrkúpja alá szerelt izraeli Amos-6 távközlési műhold.
A most felbocsátott 53 új Starlink hold 232 és 338 km közötti magasságú, 53,2° hajlásszögű pályákon önállósult. Innen emelkednek majd „saját erőből” a végleges, 540 km-es magasságba. Ez a műveletsorozat néhány héttől a néhány hónapig terjedő időt vehet igénybe, az adott műhold számára kijelölt pályától függően. A mostanival együtt az eddig felbocsátott Starlink holdak száma már 2957, vagyis legközelebb már átlépik a 3000-es számot. (A prototípusok és egyes korábbi űreszközök ugyanakkor már nem működőképesek, így az aktív Starlink holdak száma mindig kevesebb, mint a felbocsátottaké.) A SpaceX közlése szerint a nagy sávszélességű és rövid késleltetési idejű internetes adatátviteli szolgáltatásuk már a világ 36 országában – köztük hazánkban – érhető el az előfizetők számára. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
46 Starlink poláris pályára
A menetrendszerű 53
A legbiztonságosabb rakéta
Felrobbant egy Falcon-9 rakéta
A Starlink 4-25 start (Spaceflight Now)