Napokon belül startolhat a jelenleg szolgálatban álló legerősebb asztronautikai hordozórakéta, amely 2019 júniusa óta nem repült.
Ez komoly visszalépés volt mind a SpaceX, mind a civil megrendelők, mind pedig az amerikai fegyveres erők estében. A helyzet ugyanis az, hogy a „Nehéz Sólyom” típusnak összesen 12 indításra van lekötött szerződése (a most következő USSF-44 katonai műholdat nem számítva), és ezek jelentős részét az amerikai haderő kontraktusai teszik ki. Ehhez képest 2022 utolsó negyedévében járunk, és a komoly karrierre számító hordozóeszköznek a harmadik és (mostani) negyedik repülése között 40 hónap telt el! A dolog hivatalos oka furcsa módon a „rakományok” késése.
Pedig a Falcon Heavy karrierje szépen indult. 2018. februári tesztrepülésén elindította a Mars irányába Elon Musk Tesla Roadsterét, majd 2019 áprilisában – az első szolgálati úton – sikeresen pályára állította a 6,5 tonnás Arabsat-6A geostacionárius műholdat. Ráadásul ezen a repülésen az induláskor együtt gyújtó mindhárom rakétafokozatot is sikerült visszanyerni. Ezt követően mindössze 2,5 hónapot kellett várni a harmadik repülésre, amikor is az Amerikai Légierő STP-2 jelű eszköze, illetve egy sor kisműhold került pályára. A hasznos terhek késése ugyanakkor jó nagy kavarodást okozott!
Másfél éve még az USSF-44, -52, és -67 jelű küldetések esetében is 2022-es Falcon Heavy indítással számoltak. Az viszont már augusztusban is látszott, hogy valamennyi további késést szenved, sőt az USSF-44 kivételével a repülések átcsúsznak 2023-ra – az USSF-52 például 2023. második negyedévére. Azután – az amerikai haderő szerencséjére, de a SpaceX pechjére – az EchoStar vállalat Jupiter-3 távközlési holdjával is, és a NASA Psyche kisbolygóküldetésével is műszaki problémák voltak. Szóval újabb két potenciális indítás került a „távoli horizontra”, hisz ezeknek új startdátumaik lettek: 2023. január–február, illetve nyár közepe. Hála ennek, jelenleg úgy tűnik, hogy a Viasat-3 (melynek idén kellett volna indulnia) el is indulhat 2022 novemberében, az USSF-67 pedig 2023. januárban.
Gyűjtők, figyelem!
Tom Ochinero, a SpaceX kereskedelmi tevékenységért felelős alelnöke szeptemberben azt közölte, hogy amennyiben a mostani repülés sikeres lesz, akkor a vállalat a következő 12 hónap alatt akár hat Falcon Heavy indítást is elvégezhet! Ezek közül az első három lenne az hamarosan következő USSF-44, a korábban említett Viasat szélessávú távközlési műhold, és az ismeretlen feladatú USSF-67-es küldetés. Az utóbbi az eddigi – kevés – információ (és a fenti képen látható felvarró!) alapján valószínűleg a CBAS (Continuous Broadcast Augmenting SATCOM) konstelláció második tagja lehet. (Az első még 2018-ban indult.) A CBAS holdak átjátszóként működnek a távoli hadászati tervezők, hadműveleti parancsnokságok, illetve a hadszíntéren tevékenykedő parancsnokok között. Az USSF-62/CBAS-t a Jupiter-3, az USSF-52, majd a Psyche követné.
A legutolsó Falcon Heavy megrendelés aláírására egyébként 2022 júliusában került sor. Ennek értelmében a NASA 225 millió dollárt fog fizetni a Nancy Grace Roman-űrtávcső 2026-os indításáért.
2019 júniusában a képen látható B1052-es és B1053-as boosterek a landolást követően bekerültek a hangárba – és azóta sem láttuk őket. (Fotó: USAF – Alex Preisser)
Nos, 40 hónap kihagyás után talán érdemes átismételni a jelenleg szolgálatban álló rakétával kapcsolatos néhány információt. A Falcon Heavy közel 70 m magas és 12,2 m legnagyobb átmérőjű (vagy inkább szélességű). A hordozóeszköz indításakor összesen 27 Merlin hajtómű működik a központi és a két oldalsó gyorsító fokozatban. A végfokozatban egyetlen módosított Merlin működik. A rakéta alacsony (LEO) pályára közel 64 tonna, geostacionárius átmeneti (GTO) pályára közel 27 tonna, a Mars felé pedig 13,6 tonna tömegű eszközt is képes elindítani.
A Falcon Heavy néhány fontosabb adata a Wikipedia alapján
A Kennedy Űrközpontból, az LC-39A starthelyről napokon belül (várhatóan október 31-én) induló rakéta állítólag több műholdat visz magával. USSF indításról lévén szó, a startköltség ismert – 97 millió dollár –, de a rakétára helyezett fő (nehéz) műholdról semmi nem tudható. Egy másik teher a Millennium Space Systems által épített TETRA-1 mikroműhold. A Falcon Heavy központi egységet (B1066) is, és a két boostert is első alkalommal használják. A B1064-es a Cape Canaveral-i 2-es, míg a B1065-ös az 1-es leszállóhelyre érkezik vissza.
A mostani repülés egyik „rabszolgája” útban az indítóhelyre. (Fotó: KFLY News 10)
Kapcsolódó cikkek:
GYORSHÍR: Az első Falcon Heavy rakéta
Falcon Heavy: újabb siker
Falcon Heavy: harmadszor is sikeres!
A Falcon Heavy-t választották
A Psyche térképe
Töretlenül folytatódik a SpaceX internetszolgáltató műholdseregének kiépítése.
