Starlink, 2024. március

Márciusban nem kevesebb mint nyolc start nyomán bővült a SpaceX alacsony pályás internetszolgáltató műholdrendszere.

Az idei év első hónapjában hétszer, februárban „csak” ötször indult egy-egy Falcon-9 hordozórakéta vagy Floridából, vagy Kaliforniából a Starlink műholdsereg bővítésére. Ezen alkalmakkor egyszerre 22–24 darab új V2 Mini sorozatú műhold kerül alacsony Föld körüli pályára. Onnan saját ionhajtóműveikkel érik el végleges, 500 km fölötti pályamagasságukat, ahonnan részt vesznek a SpaceX szélessávú, rövid késleltetési idejű internetszolgáltatásában. Mostanában rendszerint a Starlink 6-os (559 km magasság, 43° inklináció) és 7-es számú (525 km magasság, 53° inklináció) műholdcsoportjába szánt űreszközöket bocsátják fel.

A márciusi első start (Starlink 6-41, vagyis a 6-os pályacsoport kiépítésének szentelt 41-es számú indítás) magyar idő szerint 5-én 0:56-kor történt a floridai Cape Canaveral 40-es indítóállásából. Helyben akkor még 4-ét mutatott a naptár, s az előző 24 óra meglehetően eseménydús volt a SpaceX számára: először a szomszédos Kennedy Űrközpontból indították a Nemzetközi Űrállomás felé a Crew Dragon űrhajó Crew-8 küldetését, majd Kaliforniából startolt a Transporter-10 költségmegosztásos repülés, mindkettő egy-egy Falcon-9-cel.

Az esti Starlink 6-41 start a ködös Floridából. (Kép: Pete Carstens / Max Q Productions / Spaceflight Now)

Magyar idő szerint március 11-én (Amerikában még 10-én) dupla Starlink indításos nap következett. Először ismét Cape Canaveral volt a helyszíne a Starlink 6-43 startnak (0:05-kor), majd a kaliforniai Vandenberg támaszpont a Starlink 7-17 indításnak (5:09). Mindkét alkalommal 23 műholdat juttatott pályára egy-egy Falcon-9 rakéta.

A Starlink 6-44 start március 16-án 1:21-re esett. A helyszín Florida, ezúttal a Kennedy Űrközpont 39A indítóállása volt. A 23 darab műholdat egy olyan Falcon-9 rakéta állította pályára, amelynek az első fokozata (B1062) már 19-edik alkalommal repült, beállítva ezzel a B1058 és B1061 által tartott újrahasznosítási rekordot.

Március 19-én 3:28-kor Kaliforniából következett a Starlink 7-16 repülés. Ennek a különlegessége az volt, hogy csak 20 Starlink V2 Mini műhold állt pályára, viszont kaptak két társat is. Az USA-350 és -351 jelzésű űreszközök – ahogy elnevezésük is sugallja – katonai céllal kerültek pályára, a Starshield program keretében (megint egy Star...). Ez egy a Starlinkhez hasonló, de attól különálló szolgáltatás lenne kifejezetten amerikai kormányzati és katonai szervezetek számára. Tulajdonosa az Egyesült Államok kormányzata, üzemeltetője az Űrhaderő. Míg a Starlink egy polgári célú rendszer, a Starshield megfelelne a katonai távközlési műholdrendszerektől megkövetelt titkosítási és zavarvédelmi követelményeknek.

Március 24-én 0:29-kor a Kennedy Űrközpontból indult 23 új műholddal a Starlink 6-42 repülés. Immár negyedikként, a Falcon-9 rakéta B1060 jelzésű első fokozata is csatlakozott a 19-szer repült példányok közé. Csak két napot kellett várni a következő, Starlink 6-46 jelű repülésre (start március 26-án 0:42-kor). Ezen ugyancsak 23 műhold került pályára, amelyek ugyancsak a rendszer 6-os pályacsoportjába tartanak. A floridai Cape Canaveral bázistól ez volt a 175-ödik Falcon-9 rakétaindítás.

A hónap utolsó napján, március 31-én magyar idő szerint 3:30-kor (világidőben 1:30-kor, tehát épp a nyári időszámítás bevezetése miatti óraátállításunk után) indult 23 műholddal a Starlink 6-45 küldetés. A helyszín a floridai Cape Canaveral volt, ott az időpont még 30-án este fél 10-re esett. Kevesebb mint négy órával előtte a szomszédos Kennedy Űrközpontból egy másik Falcon-9 rakétát is elindítottak, az Eutelsat-36D geostacionárius távközlési holddal. Egy órával később, Kaliforniából is lett volna még egy további Starlink start (7-18), de az áprilisra tolódott, így majd a következő hónapban számolunk be róla.

A márciust záró, ugyancsak esti Starlink 6-45 indítás egy hosszú expozíciós idejű felvételen. (Kép: Michael Cain / Spaceflight No)

A SpaceX közlése szerint több mint 70 országból 2,3 millió előfizető használta a Starlink szolgáltatásait. A 72-edik csatlakozó ország a múlt héten Argentína lett. 2019 óta a cég már 6000-nél is több (pontosan 6102) Starlink műholdat állított pályára. A naprakész statisztika kapcsán Jonathan McDowell amerikai asztrofizikus rendszeresen frissített adatbázisára szokás hivatkozni. Ő azt is igyekszik számon tartani, hogy az eddig felbocsátott műholdak közül mennyi a még működőképes, illetve Föld körüli pályán keringő példány. Ez utóbbiak a március legvégén felbocsátott 23-mal együtt kereken 5700-an vannak.

Kapcsolódó cikkek:
Starlink, 2024. február
Még két start február utolsó napjáról
Starlink, 2024. január