Erra a hónapra nyolc indítás jutott, és a SpaceX megkezdte két újabb pályacsoport benépesítését internetszolgáltató műholdrendszerének kiépítése során.
A második generációs (V2 Mini) sorozatú műholdakat minden esetben egy-egy Falcon-9 hordozórakéta juttatta alacsony Föld körüli pályára, ahonnan saját erőből, ionhajtóműveik segítségével érik el végleges pályamagasságukat. A műholdak a rendszer ún. pályacsoportjaiba vagy rétegeibe kerülnek, amelyekre a startok számozása is utal.
A júniusi első indítás például a Starlink 6-64 volt (Cape Canaveral, Florida, 23 új űreszközzel a rakéta orrkúpja alatt), amelyről már a májusi összefoglalónkban is megemlékeztünk, hiszen helyi időben még május 31-ét mutatott a naptár a rakéta felemelkedésekor, magyar idő szerint június 1-jén 4:37-kor. A következő a Starlink 8-5 jelzésű repülés volt, amely a 8-as pályacsoport (535 km felszín feletti magasság, 53° inklináció) feltöltésére szánt startok közül az 5-ös számú. (Az adott pályacsoporton belül nem feltétlenül mindig szigorúan növekvő sorrendben követik egymást az indítások, s valóban, egy későbbi júniusi alkalommal a Starlink 8-8 jelzésű repülés következett.)
A Starlink 8-5-re visszatérve, a 20 műhold felbocsátása június 5-én magyar idő szerint 4:16-kor történt (az időpontokat mindenhol egységesen közép-európai zónaidőben, a nyári időszámítást figyelembe véve adjuk meg). A floridai Cape Canaveral 40-es starthelyéről elvégzett indítás érdekessége az volt, hogy a keleti partról először indultak olyan Starlink holdak – összesen 13 darab –, amelyek a hagyományos földi mobiltelefonokkal való közvetlen kapcsolattartásra (Direct to Cell) is alkalmasak lesznek. Korábban ilyeneket még csak Kaliforniából állítottak pályára. A B1067 jelű első rakétafokozatot ez alkalommal kereken 20-adszor használták.
Három nap múlva, június 8-án 3:56-kor ugyaninnen indult 22 Starlink hold a 10-1 jelű repülésre, vagyis ekkor kezdődött meg a rendszer 10-es pályacsoportjának kiépítése. Még ugyanazon a napon, 8-án 14:58-kor a kaliforniai Vandenberg támaszpont következett (Starlink 8-8), ahonnan 20 műhold állt pályára, köztük megint 13 darab Direct to Cell képességekkel. A nyugati parti startnál használt B1061-es Falcon-9 első fokozat 21-edik alkalommal repült, beállítva a B1062-es korábban elért rekordját.
Az első adag közvetlen mobilos kapcsolattartásra alkalmas Starlink hold (a fenti képen levők közül 6 darab) idén január elején állt pályára a Starlink 7-9 küldetés során. Június végére az ilyenek teljes száma már elérte a 90-et. (Kép: SpaceX)
Június közepén szokatlanul hosszú szünet, majd 19-én 5:40-kor egy újabb kaliforniai start következett. A Starlink 9-1 repüléssel megkezdődött a 9-es pályacsoport feltöltése is. A szokásos 20-as adagból 13 műhold rendelkezik Direct to Cell képességekkel. (Mind a 9-es, mind a 10-es csoport pályaparaméterei hasonlóak a 8-aséhoz.)
Június 23-án 19:25-kor Florida (Cape Canaveral) volt a soron, 22 műholddal (Starlink 10-2), majd 24-én 5:45-kor megint Kalifornia (20 műhold, Starlink 9-2). Végül június 27-én 12:55-kor az Egyesült Államok Űrhaderejének floridai bázisáról indult el a Starlink 10-3 repülés, 23 új műholddal.
A Cape Canaveral-i Starlink 10-3 start volt a SpaceX Falcon-9 rakétájának 350-edik indítása. Az újrahasznosítás szempontjából említésre méltó rekord is fűződik hozzá: a B1062 első fokozat a 22-edik útjával megint átvette a vezetést a flottán belül. Az előző, Starlink 10-2 indításkor egyébként az orrburkolat egyik fele is csúcsot állított be, mivel 20-adik alkalommal használták. (Kép: Adam Bernstein / Spaceflight Now)
Kapcsolódó cikkek:
Starlink, 2024. május
Az előző, márciusi kísérletet követően a SpaceX óriásrakétája negyedszer indult integrált repülési tesztre Texasból.
