A SpaceX egyelőre leállította a rakétáinak indítását, amíg ki nem derítik, mi okozta a Falcon-9 második fokozatának rendellenes működését a legutóbbi start során.
A Floridából felbocsátott Falcon-9 rakéta a két űrhajóssal repülő Crew-9 küldetést indította a Nemzetközi Űrállomás felé, szeptember 28-án. A Crew Dragon űrhajó Freedom nevű példánya rendben elérte a kijelölt 189 km és 206 km magasság fölött húzódó. Az űrhajó önállósodása után kevesebb mint 30 perccel azonban a vákuumbeli működésre optimalizált Merlin hajtómű nem megfelelően hajtotta végre azt a pályamódosító manővert, amellyel a második fokozatot beléptetik a sűrű légkörbe. Erre azért van szükség, hogy a fokozat ne maradjon űrszemétként az alacsony Föld körüli pályák térségében. A tervek szerint bármilyen, a légköri felizzást átvészelő alkatrész a Csendes-óceánba hullott volna, méghozzá egy olyan előre meghatározott térségben, amelyről előzetesen a tengeri és légi közlekedés résztvevőit tájékoztatták. A fokozat végül belépett a légkörbe, de késve, nem az előzetesen számított helyszín fölött. Szerencsére ilyen esetben is minimális a valószínűsége, hogy személyi sérülést vagy anyagi kárt okozzon – ezúttal sem történt ilyesmi.
A Crew-9 küldetést indító Falcon-9 rakéta második fokozatának hajtóműve működés közben. (Kép: SpaceX)
A második fokozat rendellenes viselkedése okénak kiderítéséig ismét felfüggesztik a Falcon-9 startokat – három hónapon belül immár harmadszor. Az Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hatósága (Federal Aviation Administration, FAA) elindította vizsgálatát. (A SpaceX jelenleg egyébként vitában áll a hatósággal, amely megbírságolta a céget mind a Kennedy Űrközpontban végzett tevékenysége miatt, mind a Starship ötödik, Texasból indított tesztrepülése kapcsán, amikor az FAA szerint nem az engedélyeknek megfelelően jártak el.)
A leállás miatt elhalasztják a OneWeb újabb 20 távközlési műholdjának kaliforniai felbocsátását, valamint a következő Starlink startot Floridából. Ezek az indítások az időzítésük szempontjából nem kritikusak, nem úgy, mint az amerikai és európai űrügynökségek (a NASA és az ESA) naprendszerkutató űrszondáinak tervezett startjai. Október 7-én egy Falcon-9 kellene indítsa az európai Hera szondát, amely a Didymos–Dimorphos kettős kisbolygóhoz tart, hogy megnézze, mit „művelt” a kisebbik égitesttel az amerikai DART szonda 2022. szeptemberi becsapódása. A Hera indítási ablaka – vagyis ameddig a start lehetséges marad a célpont és a Föld egymáshoz viszonyított helyzetét és mozgását figyelembe véve – október 27-ig tart.
A NASA október 10-én egy Falcon Heavy rakétával szeretné felbocsátani a Jupiter Europa nevű holdjához küldendő Europa Clipper szondáját. E bolygóközi küldetés elindításához a rakéta minden erejére szükség lesz, a második fokozatot pedig kétszer kell begyújtani a megfelelő pálya kialakításához. A leváláskor a sebessége 40 200 km/h lesz, a legnagyobb a Falcon második fokozatok történetében. Az indítási ablak itt november 6-án zárul (nemrég újraszámolták és ennek nyomán egy kicsit meghosszabbították).
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ketten elindultak a Crew-9-cel
Falcon-9 startok: ismét felfüggesztve
A Falcon-9 anomália hatása
Mi várható 2024-ben? (3. rész)
A második fokozat hibája miatt szünetelnek a Falcon startok (Spaceflight Now)
Nyolc start az év nyolcadik hónapjában, az utolsó kettő alig több mint egy óra leforgása alatt.
