Mint arról már hírt adtunk korábban, a NASA szakemberei nagy-nagy várakozásokat táplálva úgy döntöttek, hogy meglátogatnak egy nagy krátert, az Endurance-t az Opportunity marsjáróval. A felfedezések most sem maradtak el.
Az Opportunity bő egy hete gördült bele a 130 méteres átmérőjű és 20 méter mély Endurance kráterbe. A marsjáró már több hete e kráter külső részén szimatolt és nagy volt a kísértés a tudósok részére, hogy meg kéne látogatni ezt a nagy felszíni sebhelyet, mivel ez már elég mélynek mutatkozott ahhoz, hogy a felszín alatti kőzetrétegekről a lehető legrészletesebb képet tárja elénk (sokkal részletesebbet, mint a korábban szenzációs eredményeket hozó Eagle-kráter). A vélemények megoszlottak, mivel a kráteren kívül is mutatkoztak ígéretesnek tűnő célpontok: egy jókora, összevissza „karcolt” síkság, illetve a szonda hőpajzsa. A kis vájatokkal barázdált terület egy részén újabb világos kőzetek bukkannak elő és a geológusok egy része oda sóvárgott, míg a leszállóhelytől úgy 450 méterre fekvő hőpajzs meglátogatása a mérnököknek nyújtott volna értékes információkat a marsi leszállás hatásairól. A végső döntés mégis a kráter belsejébe szólította a robotgeológust, megkockáztatva, hogy ha a vártnál kicsit lazább a talaj, akkor a rover sohasem tud majd kikapaszkodni a kráter partjára.
A képek alapján veszélyesnek ítélt manőver sikerült és a második marsjáró immár a kráterből küldte el a következő képeit, amelyek újabb érdekességeket mutattak.
A képen az Opportunitynak az Endurance kráterbe vezető útja látható, meghintve az apró, kék kavicsokkal.
A legelső felfedezés hasonlít a februárban felfedezett gömböcskékre. A kráterbe vezető úton kis gömbölyű kavicsok kéklenek szanaszét. Alakjuk és színük miatt a tudósok máris elnevezték őket „áfonyáknak”. A felfedezés érdekessége, hogy a földi analógiát is sikerült megtalálni: az amerikai Utah államban is találtak korábban hematitból összeállt gömbölyű kavicsokat, melyek ott a talajvízben jöttek létre. Feltételezések szerint a víz talajvíz formájában lehetett jelen az Opportunity leszállóhelyén, mely a felszín anyagából ásványokat mosott ki, amelyek különböző reakciók során kiválva ilyen furcsa, rétegzett, gömbölyű kavicsokat hoztak létre. A képek tanúsága szerint ezek a hematitgolyók igen sűrűn fordulnak elő a leszállóhelyen, ami miatt a tudósok közül sokan úgy gondolják, hogy a korábbi, Mars körüli pályáról készült hematit előrejelzések ezeket az „áfonyamezőket” mutatta ki. Mindenesetre ez a felfedezés – és annak összekötése egy földi analógiával is – abba az irányba mutat, hogy a Marson korábban kellett lennie víznek.
Az Endurance kráter belsejének egy részlete, a kép közepén a gyönyörűen megmutatkozó alsó kőzetrétegekkel.
Az Opportunity másik Endurance kráterbéli felfedezése is ugyanebbe az irányba mutat. A mély kráter azt az ígéretet rejtette a geológusok számára, hogy a felszín alatti rétegek sokkal részletesebben tárulnak majd fel. A szonda a kráterbe ereszkedve rögtön talált is egy helyet, ahol a felszín alatti kőágy hihetetlen részletességgel tárult fel. A kőzet finom rétegződést mutat, mintha csak vízben képződő üledékrétegeket látnánk. Ráadásul többféle kőzetet is meg tudtak különböztetni a képen a geológusok, melyek „keresztrétegződései” szintén víz valamikori jelenlétére utalnak. Ám sajnos e kőzetrétegződést az Opportunity csak „szemrevételezéssel” vizsgálhatta meg, mivel megközelíteni már túl veszélyes lett volna. A fúrásos vizsgálatokra ezért egy másik helyet kerestek a küldetés irányítói, melyet Karatepe-nek neveztek el. Ezen a helyen szintén meg lehet vizsgálni az alsóbb rétegeket, mivel a helyre jellemző bazaltos homokkő sziklái szinte átszúrják a felső porréteget és az odaút sem fenyeget borulással a szonda számára.
Forrás: Spaceflightnow, Sky and Telescope
Képek: www.skyandtelescope.com
Dancsó Béla
A NASA szakemberei úgy döntöttek, hogy az Opportunity marsjárót leküldik az Endurance-kráter belsejébe, ahonnan talán nincs visszaút.
