Az ŰTT 100. ülése

A rendszerváltás után létrehozott Űrkutatási Tudományos Tanács (ŰTT) 100. ülését megelőzően Kovács Kálmán – a hazai űrtevékenységet felügyelő – informatikai és hírközlési miniszter, február 13-án sajtótájékoztatón ismertette a magyar űrkutatás aktuális kérdéseit.

Az ŰTT

Az ŰTT a 300/2005 (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a szakma elismert képviselőiből álló testület, amely a MŰI szakmai feladatai tekintetében javaslatot tesz, véleményt nyilvánít és döntéseket készít elő. Az ŰTT hasonló funkciót töltött be a korábban hatályos, a MŰI-t létrehozó, 3/1992. (I. 6.) Korm. rendelet szerint is.

· Az ŰTT elnöke 1992–1997 között dr. Tófalvi Gyula, a MŰI akkori igazgatója volt.
· 1997. május 1. óta az ŰTT elnöke dr. Almár Iván, akit dr. Lotz Károly miniszter nevezett ki.
· Az ŰTT 1. ülését 1992. február 20-án tartotta. A Tanács 50. ülése 1997. február 11-én volt, ezen vendég volt Kovács Kálmán KHVM államtitkár, a MŰT (Magyar Űrkutatási Tanács) akkori elnöke és prof. Pungor Ernő, az űrkutatás korábbi felügyelő minisztere. Ez volt az utolsó ülés, amelyen dr. Tófalvi Gyula elnökölt.
· Dr. Lotz Károly felügyelő miniszter az ŰTT 51. ülésén (1997. április 24.) kérte fel dr. Almár Ivánt a testület új elnökévé. Ezen az ülésen is részt vett Kovács Kálmán KHVM államtitkár, a MŰT akkori elnöke.
· Kovács Kálmán miniszter úr – immár felügyelő miniszterként és a MŰT elnökeként – két alkalommal vett részt az ŰTT ülésén. 2002. augusztus 22-én (84. ülés) az országgyűlési választások nyomán kialakult új helyzetet ismertette. 2005. szeptember 20-án (98. ülés) a MŰI IHM-be történő integrálásával kapcsolatos elképzeléseket ismertette az ŰTT tagjaival.

Balról-jobbra: Dr. Lotz Károly, Kovács Kálmán és Prof. Pungor Ernő.

Az előzőek után talán nem meglepő, hogy a február 13-i sajtótájékoztató elnökségébe meghívottak között az űrkutatás korábbi felügyelő miniszterei valamennyien szerepeltek:
· prof. Pungor Ernő, tárcanélküli miniszterként, 1992 – 1994
· dr. Lotz Károly, KHVM miniszterként, 1994 – 1998
· Katona Kálmán, KHVM miniszterként, 1998 – 2000. VI.
· Nógrádi László, KöVíM miniszterként, 2000. VI. – XI.
· dr. Fónagy János, KöVíM miniszterként, 2000. XI. – 2002.
Közülük, -- egyéb elfoglaltságaik miatt – ugyan az utóbbi három politikus hiányzott, ám Pungor Professzor úr és Lotz Károly nem csak megjelent, de fel is szólalt.

Az IHM részéről a sajtótájékoztatón
· Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter,
· dr. Almár Iván, az ŰTT elnöke,
· dr. Both Előd főosztályvezető, a MŰI igazgatója
vettek részt.

MÚLT, JELEN, JÖVŐ

Pungor Ernő röviden beszélt arról a pártok és szakemberek közötti közös gondolkodásról, mely rögtön a rendszerváltás után indult, annak érdekében, hogy a hazai űrkutatást mielőbb a nyugati együttműködésbe lehessen integrálni. Elmondta, hogy a másik fontos cél az volt, hogy a hazai űrtevékenységben résztvevő egyetemi és intézeti kutatóhelyek mellett, mielőbb megjelenjenek azok a kis- és közép-vállalkozások, melyek valóban üzletté tehetik az űrtevékenységet – úgy, ahogy az nyugaton megszokott.

Lotz Károly tulajdonképpen az előző gondolatokat folytatta, amikor arról beszélt, hogy az amit a politika, a sajtó és a közemberek űrkutatásnak hívnak, már régen nem egyszerűen csak kutatás és felfedezés, hanem annál sokkal szélesebb – alkalmazás és gazdasági tényező. Kifejtette, hogy ma már a mezőgazdasági termésbecslés, a helymeghatározás és navigáció, a távközlés nem létezhetne a műholdak nélkül, ezért nem túlzás azt mondani, hogy mi sem lehetünk meg a világűr nélkül, és talán szerencsésebb űrtevékenységről, mint űrkutatásról beszélni.

Pungor Ernő szólt a fiatalok aktivizálásának fontosságáról. Ennek kapcsán Kovács Kálmán megemlítette, hogy a magyar fiatalok évek óta sikeresen vesznek részt különféle külföldi mars-kutatási pályázatokon, sőt, egyetemi diákjaink egy csoportja jelenleg egy európai diákműhold egyes fedélzeti kutatóeszközeit készíti. A miniszter megemlítette azt is, hogy az IHM nagyon jó kapcsolatot tart fenn, és támogatja a MANT (Magyar Asztronautikai Társaság) munkáját, hisz ez az a társadalmi szervezet, amely az űrkutatási ismeretterjesztés és a jövő űrkutató generációjának pályára irányítását végzi, nemzetközileg is elismert színvonalon. Az ismeretterjesztés és oktatás fontosságának felismerése vezetett el oda is – folytatta -, hogy a Jövő Házában az űrutazás, az űrtechnika alkalmazásai, és a Mars meghatározó helyet foglal el. További eredmény, hogy a NAT-ba is sikerült beépíteni az űrkutatást, és hogy hamarosan (több európai országhoz hasonlóan) nálunk is megjelenhet az első űratlasz.

Kovács Kálmán, a hazai űrtevékenységet
felügyelő informatikai és hírközlési miniszter.

Kovács Kálmán ezek után további fontos információkkal szolgált. Elmondta, hogy a Magyar Űrkutatási Iroda 2006. január 1-jétől új szervezeti formában működik tovább. A Kormány 300/2005. (XII. 23.) Kormányrendelete szerint a MŰI az Informatikai és Hírközlési Minisztériumba integrálódva, annak önálló szervezeti egységeként, főosztályi besorolással látja el továbbra is feladatát. Az átalakulás nem okoz zavart a MŰI működésében, az Iroda szakmai téren és a nemzetközi kapcsolatokban továbbra is megőrzi önállóságát.

Megtudtuk, hogy a Miniszterelnök 22/2005. (XII. 9.) ME számú határozata 2. pontja felhatalmazza Miniszter Urat, hogy kezdeményezze az Európai Űrügynökséghez (ESA) történő csatlakozásunkat előkészítő tárgyalások megkezdését. Miniszter Úr január 6-án ilyen értelmű levéllel fordult az ESA főigazgatójához, Jean-Jacques Dordainhez. A főigazgató január 23-án kelt válaszában értesítette Miniszter Urat, hogy a kérést soron következő (márciusi) ülésén az ESA Tanács elé terjeszti. Jelenleg Magyarország az ESA európai együttműködő állama (Csehországgal együtt, Románia és Lengyelország csatlakozása folyamatban van). A 2003-ban kötött, erről szóló egyezmény 2008-ban jár le, a cél, hogy Magyarország ezután az ESA teljes jogú tagja legyen – elsőként az EU-10 közül.

Elhangzott az is, hogy – ahogy arról korábban már beszámoltunk -- az ESA pályázatot hirdet a Nemzetközi Űrállomáson megvalósuló kísérletekre SURE címmel. Minthogy a program finanszírozása az EU 6. Keretprogramjának terhére történik, abban nemcsak a jelenlegi ESA-tagállamok, hanem az új EU-10 és tagjelöltek kutatói, illetve kis- és középvállalkozásai is lehetőséget kapnak a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén folyó tudományos programba való bekapcsolódásra. A pályázatok benyújtásának határideje 2006. április 15. A pályázati felhívás a MŰI honlapján (www.hso.hu) olvasható. Az ESA a SURE programjáról az EU-10 valamennyi tagállamában információs napot tart, melyre Magyarországon február 14-én kerül sor.

Balról-jobbra Dr. Both Előd - a MÜI igazgatója, Dr. Magyari Béla - kiképzett űrhajós, a MANT elnöke, a MÜI munkatársa, Dr. Almár Iván - az ŰTT elnöke és Prof. Pungor Ernő - 1992-1994-ben tárcanélküli miniszterként a magyar űrtevékenységet felügyelő miniszter.

Újságírói kérdésre válaszolva Almár professzor úr megemlítette, hogy Magyarország nem csak a Föld közvetlen környezetének kutatásában vesz részt, hanem aktív résztvevője a Naprendszer kutatásának is. Az első sikereket a húsz évvel ezelőtt a Vénusz és a Halley-üstökös kutatására küldött VEGA szondákon lévő magyar berendezéseknek köszönhetjük. Azóta „magyar szellemi termékek” eljutottak a Cassini fedélzetén a Szaturnuszhoz, és több esetben a Mars térségbe is. Jelenleg is úton van a Rosetta üstökös-szonda, melynek leszállóegységén magyar „szív dobog”, hisz a fedélzeti számítógép Budapesten készült. Both Előd ezt még azzal a friss információval egészítette ki, hogy a közelmúltban került aláírásra négy olyan szerződés, melyek keretei között magyar team-ek résztvesznek a jelenleg készülő európai Merkur-szonda, a BepiColombo programjában. Az 1990 óta eltelt idő változásait pedig talán semmi nem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a négy hazai intézmény közül 1-1 egyetem, illetve kutató intézet, ám a másik kettő már a versenyszektorban tevékenykedő kisvállalkozás.

Kapcsolódó cikkek:
Az Űrnapon történt
Magyarországi SURE konferencia
Az európai űrtevékenység (18. rész): IRÁNY A MERKÚR?