Fellendülőben a világ űrkutatása

A világban egyre több helyen és egyre többet költenek űrprogramokra. De mi a helyzet nálunk?

Azoknak az országoknak a száma, ahol nemzeti űrügynökséget hoztak létre, az 1990-es évek megtorpanása után meredeken emelkedik. Többek közt ezt az adatot is tartalmazza a párizsi székhelyű Euroconsult elemzése, amelyről most a Space News számolt be. Míg 2000-ben 40, tavaly már 55 űrügynökséget vettek számba. Az országok egy részének űrprogramja még törékeny, jellemzően egy-két kisebb földmegfigyelő műholdra koncentrál. Korai még megítélni, hogy hosszabb távon is megkapják-e a működésükhöz szükséges kormányzati támogatást.

Az Euroconsult tanulmányában 60 állami űrügynökség és ország (köztünk hazánk) űrprogramját vizsgálta. 2009-re vonatkozóan megállapították, hogy amerikai dollárban számolva a kormányok nem kevesebb mint 9%-kal költöttek többet polgári célú űrkutatásra, világszerte összesen 36 milliárdot. A katonai célú űrprogramok terén még nagyobb, 12%-os volt az éves növekedés, a teljes összeg elérte a 32 milliárd dollárt. (A polgári és katonai programok szétválasztása sokszor nem egyszerű feladat, hiszen vannak olyan űreszközök és szervezetek, amelyek kettős feladatot látnak el.)

Nem meglepő, hogy továbbra is az Amerikai Egyesült Államok a legnagyobb szereplő az űrszektorban. Érdemes figyelni az arányokra is. A teljes amerikai polgári és katonai űrprogramra költött dollárok (2009-ben összesen 48,8 milliárd) a teljes világráfordítás közel 72%-át teszik ki! Ez még akkor is hatalmas szám, ha a dollárba átszámított orosz, kínai vagy indiai költségek összehasonlítása nem feltétlenül helyesen tükrözi más országok űrprogramjának súlyát.

Messze lemaradva a következő legnagyobb „játékos” a 18 országot tömörítő Európai Űrügynökség (ESA), amely tagállamainak nemzeti forrásaival együtt 7,9 milliárd dollárt szánt 2009-ben űrprogramokra. Japán 3, Oroszország 2,8 milliárd dollárral következik a sorban. Japán új űrpolitikája jegyében a közeljövőben jelentős növekedés várható. Ami Oroszországot illeti, az Euroconsult szerint az elmúlt 5 év alatt 40%-os volt a fejlődés. A tanulmány Kína űrköltségvetését 2 milliárdra, Indiáét több mint 900 millió dollárra becsüli.

Mi a helyzet itthon?
Magyarországon nincs űrügynökség, az űrtevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatokat a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) látja el, jelenleg a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) egyik osztályaként.

Hazánk még nem tagja az Európai Űrügynökségnek. Bár a formális csatlakozási tárgyalások 2007-ben megindultak, a folyamat megtorpant. A teljes jogú tagság helyett továbbra is az ESA együttműködő állama vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a tagdíjnál szerényebb anyagi hozzájárulás fejében részt vehetünk az ESA egyes programjaiban. A befizetett pénzt szinte teljes egészében visszapályázhatják hazai kutatóhelyek és űripari vállalkozások, ha sikerül bekapcsolódniuk ESA-programokba. (A több éves gyakorlat azt mutatja, hogy ez a hazai szakembereknek nem okoz gondot.)

Beszédes az alábbi grafikon, amely a Magyarországon közvetlenül az űrkutatásra, űralkalmazások fejlesztésére szánt költségvetési pénzek nagyságát ábrázolja. Mivel cikkünk első felében amerikai dollárban idéztük a nemzetközi adatokat, talán érdemes itt is átszámolni: évente 3-4 millió dollárról van szó... Ez még akkor is csak a világ űrkiadásainak 0,1 ezreléke, ha a grafikonon ábrázolt összeg bő kétszeresével számolunk, nagyvonalúan figyelembe véve az esetleges közvetett kutatási kiadásokat is.

A magyar állami űrköltségvetés alakulása 1992 és 2009 között, forintban, névértéken számolva. Látható, hogy a hazai pályázati források (kék oszlopok) az elmúlt 5 évben – még az infláció figyelembe vétele nélkül is – folyamatosan csökkentek. Ezt ellensúlyozza az ESA számára befizetett, és a hazai szervezetek számára jórészt megbízások formájában visszaszerezhető hozzájárulásunk (bordó). (Forrás: MŰI, 2009)

Mondhatná természetesen valaki, hogy „szegény ország” vagyunk. (Kérdés persze, hogy ez az ok, vagy inkább a következmény. Illetve az is, hogy szeretnénk-e így maradni...) Ha csak az európai országokhoz, az ESA tagállamaihoz mérjük magunkat, akkor figyelemre méltó adat, hogy míg máshol átlagosan a teljes állami költségvetés 0,07%-át, addig nálunk arányaiban épp tízszer kevesebbet, 0,007%-ot költenek űrkutatásra.

Az ESA tíz legkevésbé „költekező” tagországa és Magyarország összehasonlítása az egy főre jutó űrköltségvetés szempontjából. (Forrás: MŰI, 2009)

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a világ számos országában felismerték az űrtevékenység gazdasági, tudományos és társadalmi jelentőségét, s erre évente egyre növekvő összegeket áldoznak. Igaz ez még a gazdasági válság idején is, sőt a kilábalás egyik eszközeként tekintenek az űrtevékenységre. Nálunk a felismerés – az ESA-hoz való csatlakozás, mint cél kijelölése – talán már megtörtént, a politikai elhatározás, a tettek azonban még mindig váratnak magukra...

Kapcsolódó cikkek:
Az űriparban nincs válság
Brit űrügynökség alakul
Egy lépéssel közelebb Európához és a világűrhöz
A magyar űrkutatás jövője
Magyarország és az ESA
Társulási egyezményünk meghosszabbítva
Csehország az ESA tagja lesz
Ötéves űrterv Japánban

Kapcsolódó linkek:
Világszerte nő az űrügynökségek száma (Space News)
Az Euroconsult 2009-es tanulmánya
A Magyar Űrkutatási Iroda és története (Wikipédia)