Hangzatos szavak és szép képek tarkították a NASA egyik vezetőjének bécsi előadását, melyről Almár Iván enyhe csalódottsággal számolt be az egybegyűlteknek a MANT DATA Szakosztályának Űrklubjában március 3-án a Kossuth Klubban.
Az „Elképzelések az űr felderítéséről“ (Vision for space exploration) című anyag George W. Bush űrprogramját tartalmazza, melyet a tengerentúli szakember az osztrák fővárosban ismertetett az ENSZ Űrbizottságának tagjai előtt február első felében. A program kulcsszavai, mint az elképzelés (Vision), a felderítés (Exploration), a személyzettel ellátott felderítő jármű (Crew Exploration Vehicle) illetve a „fő csapásirány“ (Road Map) fennköltségükkel jellemzik az amerikai űrkutatás azon szakaszát, mely a Naprendszer és az azon túli régiók meghódítására készül. Almár professzor igazi csemegét hozott Bécsből: a NASA kommunikációs szakembereinek legújabb remekművét. Egy kiadványt, mely összefoglalja Bush elnök január 9-én elhangzott beszédét és látványosan személteti az amerikai űrterveket. De ha a NASA kiad valamit, abban szép ábrák vannak, kommentálta a neves csillagász. A képeken túl azonban voltak homályos kifejezések is, mint például a tudományos biztonság vagy a kereskedelmi részvétel, melyek magyarázat nélkül maradnak. A hangsúly a Hold, a Mars és az egyéb régiók felderítésén van, mely a NASA feladata lesz, nemzetközi együttműködésben. Nem tudni pontosan, mit takar az „egyéb régiók“ kifejezés, ahogy nem ismerjük még a nemzetközi együttműködés részleteit sem. A program fő céljai között szerepel a Nemzetközi Űrállomás felépítésének befejezése és a Shuttle program leállítása az évtized végéig. 2008-tól várhatóan megkezdődik a Hold robotok általi vizsgálata, és a 2015-2020 közötti időszakra már hosszabb távú emberi expedíciót is terveznek az amerikaiak a Föld körül keringő égitestre. Érdemes itt megemlékezni arról, hogy id. George Bush 2019-re akart embert küldeni a Marsra. A mostani elnök sokat átvett édesapja terveiből, a dátumok azonban kitolódtak. A Hold elérése után a következő lépés a Mars. Először itt is a robotoké lesz a főszerep. A Marsről egyenes út vezet a Jupiter holdjai illetve a kisbolygók felé, majd irány a végső határ, a Naprendszeren túli térség. A programban használt kifejezések egy része ismerősen csengett a sci-fi műfaj alapművein felnőtt hallgatók, köztük e sorok írója számára is, és igencsak erős hasonlóságot vélhettünk felfedezni például a Star Trek 1966-69 között forgatott nagysikerű sorozat bevezető szövegével, mely az Enterprise és legénysége kalandjait meséli el. A program igazi újdonsága, a már említett Crew Exploration Vehicle (CEV). Az űreszköz első tesztrepülése 2010-ig megtörténik és előreláthatólag 2014-től rendszeres repüléseket terveznek.
Almár Iván az űrprogram fő állomásai mellett annak pénzügyi támogatásáról is beszélt. A NASA költségvetése a következő három évre 5%-kal nő, utána 1-1%-kal, míg végül csupán az infláció követésének mértékében. Az összeg tehát nem fog jelentősen gyarapodni, ezért a program egyes részei között kell átcsoportosítást végezni. A nagyobb hangsúlyt élvező Felderítő Missziók által igényelt büdzsét a Nemzetközi Űrállomás illetve a Shuttle programtól fokozatosan elvont támogatással kívánja fedezni az amerikai elnök. Előadásának végén Almár Iván nem feledkezett meg a politikai aktuálitásról sem. A csillagász professzor szerint egy ilyen nagyszabású tervet igencsak veszélyeztet a közelgő elnökválasztás kimenetele, mert míg egy adminisztráció közepén megszületett program fennmaradása esélyesebb, az elnökváltás akár annak biztos halálát is jelentheti. Magyari Béla, kiképzett űrhajós, a MANT elnöke osztotta Almár Iván csalódottságát. Szerinte is valószínűsíthető, hogy inkább propaganda-fogásról lehet szó, mint megalapozott szakmai tervekről. Utoljára Kennedy elnök idején volt hasonló horderejű program, akkor azonban a lelkes fiatal nemzedék és a hidegháború okozta verseny jobban fűtötte a tengerentúliak űrkutatási szellemét. Gál Gyula űrjogász az új égitestek elérésének jogi vonatkozásairól beszélt. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy minden államnak joga van leszállni a Holdra vagy a Marsra bizonyos korlátozások mellett. Bár az emberi természetből kiirthatatlan a bírvágy, senki nem sajátíthat ki, illetve szerezhet tulajdont az égitesteken. A katonai jelenlét megengedett ugyan, de bármilyen ebbéli tevékenység kizárt. Az elhangzottakat összefoglalva Horváth András, a Planetárium igazgatója és a MANT alelnöke elmondta, hogy ő nem ért egyet kollégái csalódottságával. Üdvözölni kell a tervet, bár kétségtelen annak politikai indíttatása. A tervek azonban azért vannak, hogy az ember tudja mitől tér el. Nem a kijelölt időpontok szigorú betartása a lényeg, hanem az, hogy az emberiség továbbmenjen a felfedezés útján. Nem marad más, mint bízni abban, hogy a NASA szakemberei és az amerikai elnök által igen fennkölten megfogalmazott célok ezúttal tényleg megvalósulnak. Tóth Zsuzsa
Kapcsolódó cikkek:
Új célok a NASA előtt
