A Hubble-űrtávcső 14. éve kering Földünk körül, s az ünnep alkalmából lenyűgöző felvétellel lepett meg minket.
A különleges formájú galaxis belső magja sárga csillagoktól fénylik, amelyet fiatal, forró kék csillagok vesznek körül. A rendhagyó alak valószínűleg egy másik galaxissal való ütközés eredménye. Ezzel a déli égbolton található csillagvárosról készített felvétellel ünneplik az űrtávcső 14. születésnapját.
A Hubble-űrtávcső 1990. április 24-én látott napvilágot – amikor a Discovery űrrepülőgép a magasba emelte. 2,4 méteres átmérőjű tükre ma már a földi távcsövek körében átlagosnak, sőt inkább azon aluli méretűnek számít.
Napjaink egyik legjelentősebb űrobszervatóriuma történetének érdekessége, hogy egy sajnálatos hiba folytán főtükre alig egy hajszálnyit csupán, de félre lett csiszolva – így a nagy izgalommal várt első felvételeken elmosódott foltok látszódtak. 1993-ban az Endeavour űrrepülőgép asztronautái szereltek fel egy „szemüveget” az űrtávcsőre, a korrekciós optikai tag segítségével elkezdődött a felejthetetlen felvételek áradata.
A Hubble lenyűgöző képeket készített Naprendszerünk közeli égitesteitől kezdve az Univerzum legtávolabbi objektumaiig. Eddig mintegy 645.000 felvétel készült 20.000 különböző célpontról. 14 éves pályafutása alatt 82.000-szer kerülte meg Földünket.
Szupernovákról készített felvételei alapján készült az a tanulmány, amely szerint Univerzmunk nem csupán tágul, hanem mindezt egyre gyorsuló ütemben teszi – azaz a sötét energia látszik győzedelmeskedni a gravitáció felett. A legtávolabbi objektum, amelyet lencsevégre kapott, mintegy 13 milliárd éves. Mindezen felül a Hubble készítette az első méréseket egy naprendszerünkön túli, exobolygó légköréről.
A felsoroltak csupán töredékei a Hubble-űrtávcső káprázatos eredményeinek, amelyek alapján méltán mondhatjuk, hogy forradalmasította a csillagászatot és új megvilágításba helyezte az Univerzumról alkotott korábbi elképzeléseinket. A sors fintora, hogy a balszerencsével járt Columbia-űrrepülőgép utolsó sikeres útja épp a Hubble-űrtávcső szerelését végezte el. A tragédiát követően az űrtávcső sorsa kérdésessé vált, mivel a NASA szakemberei nem tartják elegendően biztonságosnak az űrrepülőgépeket egy újabb szerviz-küldetés végrehajtására, amely az űrtávcső élettartamának meghosszabbítását tenné lehetővé.
Einstein általános relativitáselméletének eddig kísérletileg nem ellenőrzött néhány következményét teszteli a NASA Gravity Probe B mesterséges holdja, amelyet talán ma indítanak.
