Az eddigi legkisebb távcsővel sikerült egy hatalmas Naprendszerünkön túli bolygót felfedezni, amely a Lant csillagkép egyik fényes csillagának kísérője.
Az első Naprendszeren kívüli bolygót, ún. exobolygót alig több, mint 15 éve fedezték fel. Mára azonban már olcsó, kisebb távcsövekkel is kimutathatók a csillaguk korongja előtt elhaladó, nagyobb tömegű exobolygók. Az első szenzációs bejelentés nemrégiben látott napvilágot, amely szerint egy mindössze 10 centiméter átmérőjű távcsővel sikerült egy óriásbolygót felfedezni.
Neves szakemberek közreműködésével új exobolygó-kereső program indult be, amely az égbolt egy nagy területén található fényes csillagokat vizsgál meg. Égi kísérő jelenlétére a csillagok fényességváltozásai utalhatnak, amint egy nagyobb bolygó áthalad csillagjának korongja előtt, s így periodikusan fényességcsökkenést okoz. A program, a Trans-Atlantic Exoplanet Survey (TrES) olcsó, kis távcsövek hálózatából áll, amelyet a NASA Sugárhajtás Laboratóriuma és a Kaliforniai Műszaki Egyetem is szponzorálnak.
A program kritikus pontja a hatalmas adathalmaz kiértékelése és az értékes információs kinyerése. A fényesség-adatokat egy szakemberek által írt program automatikusan értékeli ki, s az ígéretes jelölteket a hawaii Keck óriástávcsövekkel vizsgálják meg ellenőrzés és a felfedezés megerősítése céljából.
Az újonnan talált bolygó a Lant csillagkép egyik csillaga körül kering mintegy 500 fényév távolságra tőlünk. Központi égitestét három nap alatt kerüli meg, s mindössze 6,5 millió kilométerre kering tőle. Összehasonlításképp, Földünk mintegy 150 millió kilométeres távolságban található Napunktól, s a legközelebbi bolygó, a Merkúr is 58 millió kilométerre van tőle.
A TrES program keretén belül eddig mintegy 12000 csillagot vizsgáltak meg az égbolt 36 négyzetfokos területén. A csillagok között 16 gyanús objektumot találtak, amelyek fényességváltozásait bolygó-átvonulás is okozhatja. Az ellenőrző mérések azonban rendkívül fontosak. Két hónap alatt a jelöltek közül csupán egyről sikerült megerősíteni, hogy bolygó lehet a kísérőobjektum. Két amerikai obszervatóriumban további fotometriai méréseket végeztek, azaz a fényességváltozást vizsgálták. A Keck I távcsővel pedig radiális sebességméréseket végeztek, így az ún. Doppler-módszer segítségével sikerült megerősíteni a kísérő jelenlétét és típusát.
Az exobolygó, amely egyébként a TrES–1 jelet kapta, rendkívül közel kering csillagához. A forró, majdnem 1000°C hőmérsékletű gázóriás nagyon kiterjedt, mintegy 30%-kal nagyobb méretű az első átvonulással, azaz fényesség-méréssel felfedezett exobolygó, a HD209458b jelűnél.
Az exobolygó felfedezések korai szakaszában a Doppler-effektussal felfedezett bolygók voltak többségében. Napjainkra azonban egyre „divatosabbá” vált az átvonulást produkáló bolygók keresése, hiszen a fotometriai mérések egy egyszerű, amatőr távcsővel is elvégezhetők.
Kapcsolódó cikkek:
Új exobolygó a láthatáron