A legújabb számítások szerint a 2024 YR₄ kisbolygó nem fogja eltalálni a Földet. A Hold azonban nem érezheti ennyire biztonságban magát.

A NASA Jupiter felé tartó űrszondája, az Europa Clipper március 1-jén elrepült a vörös bolygó mellett, ahol végrehajtotta küldetése első hintamanőverét.

A tavaly októberben indított európai kisbolygókutató űrszonda a Mars mellett nyert lendületet további útjához, s eközben a bolygót és annak kisebbik holdját is megfigyelte.

Az Intuitive Machines második holdi leszállószondája olyan pozícióban dőlt az oldalára, ami megakadályozta a napelemes energiatermelést. Az Athena ezért végleg elhallgatott.

Magyar kutatók segítségével fejtették meg, hogyan keletkezhettek a bolygók felszínén a repedések.

Az amerikai Firefly Aerospace első holdi leszállószondája elérte a felszínt.

A vállalat felajánlotta a NASA új vezetésének, hogy az eddig vizsgált lehetőségekhez képest gyorsabban és olcsóbban tudná a Földre hozni a marsi mintákat.

Az ESA követőállomás-hálózata dél-amerikai antennájának kapacitását közel 80%-kal növeli, hogy hűtött Ka-sávú vevőberendezéssel szerelték fel.

Eldőlt, hogy az ESA exobolygók kutatására készülő űrtávcsövét az új európai hordozórakéta állíthatja majd pályára 2026 végén.

Az ESA/JAXA BepiColombo űrszondája az űrkutatás történetében először a közepes infravörös tartományban vizsgálta a bolygó felszínét.

A Hold körül keringő lézerekkel szeretné energiával ellátni Kína a holdi éjszakában az égitest felszínén dolgozó eszközeit.

14 nap után a hétvégén sikeresen befejezte küldetését a Firefly Aerospace űrszondája, az eddigi legtovább működő kereskedelmi holdi leszállóegység.

Az égbolt infravörös forrásait, valamint a napkoronát és a napszelet figyelő amerikai űreszközök egy Falcon-9 rakétával indultak.

Az Intuitive Machines holdi leszállószondája sikeresen elérte ugyan az égitest felszínét, de a jelek szerint nem függőlegesen áll. Vizsgálják, hogy mire lehet képes.

Az Európai Űrügynökség (ESA) sikeres gamma-csillagászati űrteleszkópja több mint 22 év után befejezte működését.

Az IM-2 fedélzetén repül a legelső olyan magyar műszer is, amely eljuthat a Hold felszínére.

Az egy hónappal ezelőtt indult, a Holdra való leszállásra tervezett űrszondák egyike már az égitest körüli pályára állt. A másik csak elrepült mellette, hogy később visszatérjen.

A NASA leköszönő főigazgatója újabb terveket hagy utódjára arról, hogyan kellene a Földre hozni a Perseverance marsi kőzetmintáit.

A japán Hayabusa–2 szonda által a Ryugu kisbolygóról hozott, felbecsülhetetlen értékű anyagmintákon máris elterjedtek a földi baktériumok.

Egyes kutatók felvetették, hogy egykor ősi óceánok létezhettek a Vénuszon, az újabb bizonyítékok szerint azonban a bolygó története legnagyobb részében száraz volt.