Január 23-án a szakemberek gyenge jelet detektáltak a Pioneer-10 irányából. A jelet sikerült venni (a szonda tehát működik), ám az igen rövid ideig fennálló kapcsolat nem tette lehetővé telemetriai adatok letöltését.
A kapcsolat pillanatában a Pioneer-10 (amely még 1972-ben indult a Jupiter rendszerének felderítésére és azóta utazik kifele a Naprendszerből) pozíciójának és mozgásának néhány jellemzője az alábbi volt:
Távolság a Naptól: 82,19 CsE (CsE - csillagászati egység, a Nap - Föld középtávolság, azaz 149 597 070 km)
Relatív sebesség a Naphoz képest: 12,224 km/sec
Távolság a Földtől: 12,21 milliárd km (ekkora távolságon egy üzenetváltás ideje 22 óra és 38 perc!)
Korábban, december 5-én is sikerült jeleket kapni az űrszondáról a Madrid melletti DSS-63 jelű nagyméretű antennával, ám az üzenet megértésére már akkor sem volt mód. A szonda tehát él (már többszörösen túllszárnyalva a szakemberek minden elképzelését), ám "beszélgetni" már nem igazán tudunk vele...
A Pioneer-10 fedélzetén a szakemberek anno elhelyeztek egy "képeslapot" azoknak, akik esetleg megtalálják az űrszondát. Egyik első kozmikus üzenetünkön a Nap pozíciója látszik 14 pulzárhoz képest (balra), illetve egy férfi és egy nő a Pioneer kontúrja előtt, az emberi méretek megbecslése végett. Alul jól látszik a Naprendszer felépítése, valamint az, hogy a szonda a harmadik bolygótól (Föld) indult és a Jupiteren túl lendült ki a "végtelenbe".