Húsz éve került pályára a világ első olyan csillagászati műholdja, amely az infravörös tartományban észlelt. A tervek szerint néhány napon belül pedig pályára kerül az infravörös műholdak legújabb tagja, a SIRTF.
Az IRAS utódjaként az ISO-t (InfraRed Space Observatory, ESA) szokták említeni. Elődje méréseit hosszabb hullámhosszak felé (2.5 - 240 µm) terjesztette ki, és az IRAS által felfedezett jelenségek mélyebb megértése volt a célja. A hűtését biztosító több mint 200 liter szuperfolyékony hélium 1995 novemberétõl 1999 májusáig tartott ki.
Fő műszere egy 60 cm átmérőjű Ritchey-Chretien (f=1.2 m, f/15) teleszkóp volt.
Ez volt az első olyan űrteleszkóp, amelynek megfigyelési programjára bárki javaslatot tehetett, azaz obszervatóriumként működött.
A csillagközi por leghidegebb tartományait, a por és gáz kémiai tulajdonságait vizsgálta.
A csillagközi anyagon az elsősorban a Kozmikus Háttérsugárzást tanulmányozó COBE (Cosmic Background Explorer) is fontos méréseket végzett. DIRBE (Diffuse InfraRed Background Explorer) nevű műszere (1989-1994) az 1-300 mikrométeren belül 10 hullámhosszon térképezte föl az eget.
1997-ben a Hubble űrtávcső is kapott egy infravörös műszert (NICMOS), ami 3 év kihagyás után 2001-től újra működik. A spirálgalaxisokban levő poranyagról származó tudásunk a Hubble űrtávcső és az ISO együttműködésének eredménye.
A 2MASS (Two Micron All Sky Survey) program célkitűzése az volt, hogy a korábbinál sokkal érzékenyebb műszerekkel pásztázta át az IR eget földi telepítésű távcsövekkel. Mérései 2001 februárjában befejeződte
k.
Az 1999-ben fölbocsátott WIRE (Wide-Field InfraRed Explorer) küldetés feladata a galaxisok kialakulásának és fejlődésének kutatása volt. Az egész berendezés elfér egy személyautó hátsó ülésén.
Az IPAC (Infrared Processing and Analysis Center) intézetben számos NASA-hoz tartozó, IR
csillagászati projekt adatainak feldolgozása folyik, így a WIRE és 2MASS adatainak is.
2007-re tervezik a még csak vázlatokon létező Új Generációs Űrtávcső (Next Generation Space Telescope, NGST) fölbocsátását. A Hubble űrtávcső utódjának elsődleges tudományos célja az lesz, hogy visszatekintsen az időben és megfejtse, hogy mikor és hogyan kezdtek formálódni az első galaxisok és csillagok nemsokkal az Ősrobbanás után. A mai nagy földi teleszkópokkal és űrtávcsövekkel észlelhetõ objektumoknál 400-szor halványabbakat lesz képes meglátni közeli- és közepes-infravörös hullámhosszakon.
Könyves Vera
2003 áprilisára tervezték a SIRTF (The Space Infrared Telescope Facility) IR-műhold felbocsátását, a hordozórakéta problémái miatt azonban úgy néz ki, augusztusnál hamarabb nem indulhat. A negyedik nagy űrobszervatórium pár hét alatt annyi adatot fog összegyűjteni, mint az IRAS teljes üzemelése alatt. A tervek szerint 2,5 évig fog működni. Tudományos programjában szerepel barna törpék és Naprendszeren kívüli bolygók keresése, aktív galaxismagok tanulmányozása éppúgy, mint a Korai Univerzum megfigyelése.
Kapcsolódó cikkek:
Egy kis infravörös csillagászat (2. rész): Az IRAS
Egy kis infravörös csillagászat (1. rész): ALAPOK
Új infravörös űrtávcső készül kozmikus útjára
Pár hete múlt húsz éve, hogy pályára állt a világ első olyan csillagászati műholdja, amely az infravörös tartományban észlelt. A tervek szerint április végén indítják az infravörös műholdak legújabb tagja, a SIRTF-t. Ideje hát megismerkednünk az infravörös csillagászat alapjaival.
