Immár két hónapja van pályán Kanada első csillagászati műholdja. A főműszer tesztelését és kalibrációját augusztus 4-én kezdték meg.
Ha ez az űrtávcső ilyen kicsi, akkor mégis, miért olyan büszkék rá a kanadaiak?
Nos, bár a MOST mérete is, és tömege is összevethető két jobban megpakolt bőröndével (63 x 58 x 25 cm, 52 kg), ám az alkalmazott újszerű műszaki megoldásoknak köszönhetően olyan mérések elvégzésére lesz képes, melyek egyedülállóak. A MOST a távoli csillagok belsejének oszcillációit fogja tanulmányozni, és elsőként lesz képes arra, hogy közvetlenül észlelje azt a fényt, amely más naprendszerek bolygóiról (az ún. exobolygókról) verődik vissza! Ehhez – főműszerként – egy 15 cm átmérőjű Makszutov-rendszerű távcsővel rendelkezik.
Érdemes végiggondolni, hogy a fenti összegért, (ami nagyjából 2,5 milliárd forint – ami Magyarországon nagyjából 2 km síkvidéki autópálya ára) Kanada egy abszolut úttőrő jellegű űrkisérletet volt képes létrehozni, és valóban aktív lépést tenni a hazánkban is oly gyakran emlegetett tudás alapú társadalomért, és a csúcstechnikát értő szakembergárda neveléséért…
Forrás: space.gc.ca, spacedaily.com
Fotók, ábrák: CSA
Még június 30-án a pleszecki (oroszországi) űrközpontból egy orosz Rockot rakéta több kisebb (mikro- és mini-)műholdat juttatott pályára. Ezek egyike volt Kanada első csillagászati mesterséges holdja, - a MOST (Microvariability and Oscillations of STars, azaz csillagok mikrováltozásai és oszcillációi). Bár a MOST igazából minden idők legkisebb űrtávcsöve, mégis "…büszkék vagyunk arra, hogy országunk készíthette el a világ legkisebb űrteleszkópját, és ezzel a magunk szerény módján hozzájárulhatunk az Univerzum jobb megismeréséhez" - mondta még anno, a sikeres start kapcsán Marc Garneau, a CSA (Canadian Space Agency - Kanadai Űrügynökség) elnöke, űrhajós.
A műholdat a Toronto Egyetem Repülési és Űrrepülési Intézetében építették, a távcsövet a British Columbia Egyetem diákjai és tanárai készítették. A MOST 820 km magas, 100 perces keringési idejű pályájáról fogja tanulmányozni a világegyetemet. A program teljes költsége nem érte el a 10 millió (amerikai) dollárt.
A múlt hét végén a bolygókutatás egyik legnagyszerűbb fejezete zárult a Galileo űrszonda Jupiterbe csapódásával. A balul kezdődött küldetés eredményeiről ma szuperlativuszokban beszélnek a csillagászok és már tervezik a folytatást.
