Hét éve szolgálja a rádiócsillagászokat a világ első űr-VLBI mesterséges holdja, a japán HALCA. Röviden bemutatjuk, hogy hogyan működik és milyen érdekes eredményeket értek el vele.
A HALCA, fedélzetén egy 8 m átmérőjű antennával a földi rádióteleszkóp-hálózatokat egészíti ki, mintegy megnagyobbítva azokat. A Földön levő, alkalmanként változó összetételű hálózat az űr-VLBI holddal együttműködve soha nem látott finomságú rádióképek készítésére képes. A rendszer szögfelbontása az ívmásodperc ezredrészénél is jobb (ez a Hold távolságban kb. egy dinnye látszólagos mérete). A csillagászati célpontok elsősorban a távoli, rádiósugárzó, rendkívül kompakt aktív galaxismagok (kvazárok). Ezek a világegyetem legtávolabbi, legnagyobb energiával sugárzó égitestjei közé tartoznak, természetesen nem csak rádió-hullámhosszakon.
A kvazárok mai tudásunk szerint úgy működnek, hogy egy-egy galaxis középpontjában levő szupernehéz (akár több milliárdnyi naptömegű) fekete lyuk a környezetéből anyagot nyel el. Az anyagbefogási korongban forgó anyag egy része nem hullik be a nagy tömegű fekete lyukba, hanem a forgástengely mindkét irányában kidobódik. A közel fénysebességgel mozgó plazmakidobódás viszonylag vékony, összetartó nyaláb formájában látható (ez a jet). VLBI rádióképeket azért készíthetünk, mert a kvazár központi részéből kiáramló gyors elektronok a mágneses térben spirális pályán mozogva sugároznak (szinkrotronsugárzás). A jetek jellemzője, hogy ha többé-kevésbe éppen a mi irányunkba mutatnak, akkor sugárzásuk felerősödik. Az ellentétes irányú jet a VLBI képeken általában nem is látható.
Az űr-VLBI fő célja az volt, hogy minél „közelebb” láthassunk az aktív galaxismagok belsejébe, és megérthessük a jetek működését. Erre a legnagyobb esély a legközelebbi objektumok esetében mutatkozik. Az alábbi képen a Virgo galaxishalmaz közepén levő óriási rádiógalaxis (M87) látható. (Az optikai távcsövekben a galaxis sokkal kisebbnek látszik: a rádiónyalábok jócskán túlnyúlnak rajta.) A belső űr-VLBI kép a jetet kb. ezerszeres nagyításban mutatja.
A következő alkalommal néhány hazai űr-VLBI eredményt mutatunk be.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A 1928+734 jelű kvazár szerkezete különösen összetett. Akár néhány hónapon belül is jelentősen változhat a jet megjelenési formája. A kutatók feltételezése szerint közepén egy kettős fekete lyuk található. A képen kevesebb mint egy éves megfigyelési sorozat eredménye látható.
Az egyik leghíresebb, közeli kvazár, a 3C 273 anyagkifúvásának vizsgálatában minőségi változást hozott az űr-VLBI technika. Most először vált lehetővé, hogy a jet keresztirányú szerkezetét pontosan megfigyeljék, s kövessék a kiáramló plazma instabilitásait, amelyek a „csavarszerű” mintát okozzák.
Űr-VLBI (1. rész) – születésnap!
Űr-VLBI (3. rész) – magyar eredmények
Űr-VLBI (4. rész) – második generációs programok
VSOP-képgaléria
Pontosan 7 évvel ezelőtt, 1997. február 12-én bocsátották Föld körüli pályára Japánból a HALCA rádiócsillagászati mesterséges holdat. A „születésnap” alkalmából induló sorozatunkban először bemutatjuk az űr-VLBI technikát.
