Mintákkal természetesen rendelkeznek, de a Holdra való visszatéréshez fejlesztendő eszközök teszteléséhez tonnaszám volna szükség a holdporhoz hasonló anyagra.
Megindult a kialakítandó holdbázis felszereléseinek tervezése. Mivel az amerikaiak már jártak a Holdon, nagyon jól tudják, hogy milyen gondokat okozhat a por. A Hold felszínét borító regolit
összetett anyag. A por agresszív, erősen dörzsölő hatású, tele apró üvegszilánk-szerű részecskékkel.
(A víz és szél eróziós hatása híján a szemcséknek nincs esélyük kerekre kopni.) A finom por mindenhova bejut: tönkreteheti a mozgó alkatrészeket, megrongálhatja az űrruha anyagát. Egy emberlakta holdbázis esetén külön veszélyt jelent, ha a lakótérbe jut. A portörlés sem egyszerű házimunka, mivel a szemcsék nagyon könnyen feltöltődnek elektrosztatikusan. A por az űrhajósok légutaiba és tüdejébe kerülve egészségügyi problémát is okozhat. (Az Apollo-17 utasa, Harrison Schmitt esetén a por heves allergiás reakciót váltott ki.)
Tesztelési célból ideális volna a valódi holdpor, csakhogy az Apollo program során begyűjtött készlet mostanára kifogyott. Nincs más megoldás, mint hasonló anyagot találni a Földön. Egy korábbi holdpor-pótlót, a JSC-1 jelűt 1993-ban fejlesztettek ki. Alapanyaga az arizonai Flagstaff közelében talált, egykor vulkáni eredű hamu. Továbbfejlesztett változata három különböző szemcsemérettel áll rendelkezésre. A NASA Marshall Űrközpontjában most háromféle új anyaggal kísérleteznek, amelyek a holdfelszín különböző, jellegzetes vidékeire jellemző port szimulálják. (A holdi regolit annyira változatos, hogy minden fajtájának a helyettesítésére reménytelen is vállalkozni.)
Az alapanyagok az USA több államából – Montanából, Arizonából, Virginiából, Floribából és Hawaii-ról – érkeznek. Ha sikerül a megfelelő receptet megalkotni, a porgyártási üzlet nyitva áll majd a minősített beszállítók számára.
Kapcsolódó cikkek:
A fiatalokat nem izgatják a NASA tervei
Kapcsolódó linkek:
Holdpor-utánzatra volna szükség (Space.com)