A gamma-kitörések története a hatvanas években kezdődött. A hidegháború közepén az Egyesült Államok egy sor műholdat bocsátott fel, hogy ellenőrizze, betartja-e a Szovjetunió a nukleáris teszteket tiltó egyezményt.
Eszerint nem volt szabad teszteket végezni a légkörben, a
víz alatt és az űrben. Nem is látták a robbanások nyomait az
atmoszférában, ehelyett az űrből detektáltak gamma-sugárzást. A későbbi sajtó szerint olyan volt ez,
mintha űrháború dúlna idegen fajok közt.
Az 1969-ben indult amerikai Vela-5A és 5B műholdak a szerelőcsarnokban. (Kép: LANL)
Mivel a katonai adatokhoz kevés tudós fért hozzá és nem vizsgálták
részletekbe menően a jelenséget, a tudományos társadalom csak hat
évvel az első detektálás után, 1973-ban szerzett tudomást a titokzatos robbanásokról. A korabeli
műszerek kevés információval szolgáltak a robbanások égi helyzetéről,
ezért az eredetük sok vita tárgyát képezte.
Elemlámpa vagy világítótorony?
A korai problémák nem értek véget a helymeghatározás
bizonytalanságával. A kitörések távolsága szintén ismeretlen volt.
Lehetséges volt, hogy a Naprendszerből jönnek, a Tejútrendszerhez is
tartozhattak, esetleg sokkal távolabbról is jöhettek. Míg ez a
bizonytalanság fennállt, lehetetlen volt megmondani, mekkora energia
szabadul fel egy ilyen robbanás alkalmával. Például lehettek kis
szikrák a Nap körül keringő üstökösökön vagy jelezhették óriási
üstökösök bezuhanását kompakt csillagokba, esetleg gigantikus, távoli
robbanásokat, melyek kihívást jelentettek az akkori és jelenlegi
tudományos elméleteknek. Hasonló a probléma, mint a következő
szituációban: egy gyenge elemlámpa fénye pár lépésről, egy párszáz
méterre levő autó lámpájának a fénye vagy egy messzi világítótorony
nagyjából mind ugyanolyan fényesnek látszanak.
Az elméletek csak úgy burjánzottak. Egy adott pillanatban nagyjából
száz különféle elmélet próbálta magyarázni a jelenségkört, holott még
az események száma nem érte el a százat. Jelentős fejlődésre ezen a
területen addig kellett várni, míg fel nem bocsátották a kimondottan
erre a célra készített műholdakat.
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek:
Gamma-kitörések a világegyetemben a felfedezéstől napjainkig (2. rész)
Gamma-kitörések a világegyetemben a felfedezéstől napjainkig (3. rész)
Gamma-kitörések a világegyetemben a felfedezéstől napjainkig (4. rész)
Immár hagyomány, hogy az új év első napjaiban felsorolunk néhány, az elkövetkező esztendőre várható érdekes űrkutatási eseményt. Kezdjük az automata űreszközökkel!
