A legközelebbi aktív galaxis

Különböző hullámsávokban készült földi és űrcsillagászati képekből összeállították a Centaurus A gyönyörű hamis színes képét.

Ilyennek természetesen soha nem látnánk a galaxist, hiszen az összegzett képen együtt szerepel a legnagyobb hullámhosszú rádió- (középen) és a legnagyobb energiájú röntgentartományban (fent) készült kép, valamint a kettő közt a látható fény tartományában (lent) készült távcsöves felvétel is. Az egyes elektromágneses hullámsávokban mind feltűnően más látványt nyújt a Centaurus A, mivel az onnan érkező sugárzások fizikai eredete is eltérő.

A Centaurus A a déli égbolton, a Kentaur csillagkép irányában látszik. Jelölése (A) arra utal, hogy ebben a csillagképben ez a legfényesebb rádióforrás. (A rádiócsillagászat „hőskorában” az ábécé nagybetűivel jelölték az újonnan felfedezett égi forrásokat.) A Centaurus A (röviden: Cen A) egy óriási elliptikus galaxis. Mindössze 11 millió fényéves távolságával nem számít túl távolinak – ez a hozzánk legközelebbi ún. aktív galaxis. (Aktívnak mondunk egy galaxist, ha energia-kibocsátásának számottevő része nem a megszokott „normális” módon, vagyis a csillagok és a csillagközi anyag révén keletkezik.)

A Cen A központi vidékén a látható fény tartományában csillagok, csillagközi gáz és por keverékét figyelhetjük meg. A képet átszelő sötét csík a por fényelnyelő hatását mutatja. Ezzel szemben a rádiókép jellegzetessége a porsávra nagyjából merőlegesen kiinduló nyaláb (angol szakszóval: jet). A galaxis középpontjában ez igen vékony, később kiszélesedik, s a szimmetrikusan elhelyezkedő rádiósugárzó tartományok jóval túlnyúlnak a látható galaxis határán. A jet rádiósugárzását nagyenergiájú, a mágneses térben spirális pályán mozgó elektromosan töltött részecskék okozzák (szinkrotronsugárzás). A részecskék a galaxis központjának közvetlen környezetéből indulnak. A központban egy szupernagy tömegű (a Nap tömegének tízmilliószorosával egyenértékű) fekete lyuk helyezkedik el. A fekete lyuk helyzetét a röntgenfelvétel középső, legfényesebb tartománya jelzi. A hatalmas „kozmikus részecskegyorsító” munkájának eredményeképp a kifelé haladó plazmanyaláb-pár röntgentartományban is feltűnő.

A röntgenképen látható még egy sor fényes pont. Ezek a galaxisban található speciális kettőscsillag-rendszerek, amelyek egyik tagja egy neutroncsillag vagy egy csillagtömegű fekete lyuk. Ezek a nagytömegű, kompakt égitestek anyagot fognak be kísérőcsillagukról, és hasonló fizikai mechnizmus révén sugároznak, mint a galaxis központjában levő hatalmas, a környezetéből begyűjtött anyaggal „táplálkozó” fekete lyuk. A Cen A mostani bizarr látványa, a feltűnő porsáv valószínűleg egy 100 millió évvel ezelőtt történt galaxisütközés következménye: ekkor egy spirálgalaxis olvadt egybe az elliptikussal.

A Centaurus A három különbözű hullámsávban készült felvételeinek összegzésével előállított látványos kép. (Röntgen: NASA, CXC, R. Kraft et al. / rádió: NSF, VLA, M. Hardcastle et al. / optikai: ESO, M. Rejkuba et al.)

A képhez a NASA Chandra röntgen-űrobszervatóriumával, az amerikai VLA rádiótávcső-hálózattal és az Európai Déli Obszervatóriumok (ESO) chilei 2,2 m-es távcsövével végzett megfigyeléseket használták fel. A Chandra felvételén azért látszanak a finom részletek is, mert összesen kb. 7 napnak (!) megfelelő ideig gyűjtötték az adatokat a Cen A irányából. A látvány kedvéért a röntgenképen a nagy, közepes és alacsony energiájú tartományokban észlelt sugárzást különböző színekkel (kék, zöld és vörös) kódolták.

Kapcsolódó cikkek:
Egy kozmikus behemót szomszédsága
Kocsikerék az égen – színesben
Űr-VLBI (2. rész) – mire jó ez?

Kapcsolódó linkek:
A Cen A képe a Chandra albumában