André Brahic A Nap gyermekei című kötetének harmadik példányáért a kisbolygók űrszondás kutatásával kapcsolatos kérdést kell megválaszolni. A szerencsés nyertes megkapja a Typotex Kiadó könyvét.
A kisbolygók olyan, a Nap körüli ellipszispályákon keringő kisebb-nagyobb égitestek, amelyek a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének idejéből lényegében eredeti formájukban maradtak fenn. Túlnyomó többségük a Mars és a Jupiter pályája közt húzódó fő kisbolygóövben található. Valószínűleg milliószámra keringenek ott, igen széles mérettartományt felölelve: a Ceres törpebolygó átmérője 940 km, de a többség sokkal kisebb, akár alig 1 km-es. Az ismert pályával rendelkező, számozott kisbolygók jelenleg több mint 90 ezren vannak.
Egyes kisbolygókat kipenderítheti pályájukról a Jupiter, a Mars vagy egy hozzájuk túl közel került másik kisbolygó tömegvonzása. Ezért a Naprendszer más vidékein is előfordulnak. Ez alól a Föld pályájának környezete sem kivétel. A Mars két holdja, a Phobos és a Deimos is valószínűleg gravitációsan befogott kisbolygó. Ma már biztosak vagyunk benne, hogy a Föld és a Mars korábbi történetében jelentős szerepet játszottak a kisbolygók becsapódásai. Különleges kisbolygók keringenek a Jupiterével nagyjából megegyező pályán, a Nap-Jupiter rendszer L4 és L5 jelű Lagrange-pontjának környékén. Ezek a trójai háború hőseiről kapták nevüket, s kb. 60°-kal a Jupiter előtt ill. után róják Nap körüli pályájukat.
Az egyes kisbolygókról a legtöbb információt közvetlen közelről, űrszondákkal szerezhetjük. Ezért az űrkutatók egy sor olyan eszközt indítottak már eddig is, amelyekkel kisbolygókat céloztak meg. Annak ellenére igaz ez, hogy a megközelítés technikailag általában nem könnyű. Ha hosszabb ideig az égitest környezetében szeretnének maradni, akkor úgy kell manőverezni, hogy az űrszonda pontosan felvegye a kisbolygó Nap körüli sebességét. A kisbolygó körüli pályára állás és a felszínére való leereszkedés sem könnyű, az igen gyenge tömegvonzás miatt.
Rejtvényfejtő olvasóinktól azt kérjük, hogy az űrkutatás eddigi történetéből nevezzenek meg legalább három, valamely kisbolygóhoz közel jutott űrszondát, valamint az általuk meglátogatott kisbolygókat is. (Olyan űrprogramok nevét kérjük, amelyek már végrehajtották a célpontul kijelölt kisbolygó(k) megközelítését, s nem olyanokét, amelyek épp most készülnek erre, vagy még csak a tervekben szerepelnek.)
A megfejtéseket a cikk alján látható űrlap kitöltésével kérjük beküldeni. A válaszok beérkezésének határideje 2008. augusztus 1. (péntek) éjfél. A helyes megfejtők között a Typotex Kiadó által felajánlott könyv (André Brahic: A Nap gyermekei) egy példányát sorsoljuk ki – immár harmadszor, s egyben utoljára.
Kapcsolódó cikkek:
REJTVÉNY: A Nap gyermekei
MEGFEJTÉS: A Nap gyermekei
REJTVÉNY: Az Uránusz gyermekei
MEGFEJTÉS: Az Uránusz gyermekei
Eddig a fekete lyukak tömegének megállapítása csak a környező csillagok és gáz mozgásának tanulmányozásával volt lehetséges. De egy új módszernek köszönhetően ezek az értékek kiszámíthatóak az égi kannibálok „torkában lévő” sűrű, forró gáz hőmérsékletéből is.
