Az amerikai és európai űrügynökségek arra készülnek, hogy 2020 körül közösen küldenek űrszondákat a Jupiter holdjainak kutatására.
A programterv jelenleg Europa-Jupiter System Mission (EJSM) néven fut – éppen erre kérdeztünk rá legutóbbi rejtvényünkben. (Helyesnek fogadtuk el azt is, ha valaki a Laplace nevet adta meg. Ez volt ugyanis az Europa és a Jupiter kutatását célzó azon javaslat, amely az ESA tavalyi Cosmic Vision 2015-2025 felhívásán „döntőbe jutott”, s amelynek továbbgondolásán alapul a közös amerikai-európai elképzelés.)
Miért érdekes a Jupiter második legnagyobb holdjának, az Europának a jobb megismerése? Jeges kérge alatt valószínűleg egy folyékony vízből álló óceán húzódhat. Innen már csak egy – igaz, nagynak tűnő – logikai ugrás, hogy akár élőlények is előfordulhatnak ebben az „idegen vízben”. Ezidáig még egyetlen űrszondás küldetés sem indult ennek a lehetőségnek a megvizsgálására. Az Europáról a legtöbb információt a Jupiter körül 1995 és 2003 között dolgozó amerikai Galileo űrszonda révén szereztük.
Az Europa a Galileo felvételén. (Kép: NASA / JPL)
Az EJSM a jelenlegi elképzelések szerint két, egyszerre indítandó szondából állna. Ezek közül az egyik – az amerikai készítésű – az Europát, a másik – az európai párja – a Ganymedest, egy másik nagy holdat tanulmányozná. Mindkét szonda az adott Jupiter-hold körüli pályára állna. A két űreszköz korlátozottan, de alkalmas lenne magának a Jupiter bolygónak, valamint a másik két nagy holdnak, az Iónak és a Callistónak a vizsgálatára is.
A Jupiter nagy, Galilei által felfedezett holdjai (Io, Europa, Ganymedes, Callisto) és néhány jellegzetes felszíni részletük, a Galileo-szonda felvételein. (Kép: NASA / JPL)
A tervek még korántsem alakultak ki véglegesen, sőt még a verseny sem zárult le. 2009 elejére várható az a döntés, amelynek értelmében vagy az EJSM tervét valósítják meg, vagy inkább a Szaturnusz és holdja, a Titan felé indítják a következő nagy, a külső Naprendszer kutatását célzó űrprogramot.
Az Europa körüli pályára szánt űrszondán valószínűleg helyet kapna egy nagyfelbontású kamera, egy színképelemző, és egy nagyteljesítményű radar. Ez utóbbitól remélik, hogy megmérhetné a felszíni jégkéreg vastagságát. A felszínre leszálló, és a kérget átfúró berendezés egyelőre még az álmok kategóriájába tartozik. Legfeljebb az képzelhető el – ha a költség- és tömegtakarékosság megengedi –, hogy egy kisméretű, nagy sebességgel becsapódó egységet is elhelyeznek az anyaszondán. Szóba kerülhet például egy szeizmikus érzékelő lejuttatása is. Igazából addig, amíg ilyen keveset tudunk az Europán uralkodó viszonyokról, nincs sok fogódzó egy komoly leszálló egység tervezéséhez. A küldetés végén maga a „nagy” űrszonda is szolgálhatna becsapódó egységként, bár ezzel kapcsolatban már a Naprendszer környezetvédelmének kérdései is okkal merülhetnének fel...
A hold körüli pályáról is sok mindent megtudhatnánk. A jégréteg színképét elemezve kiderülhetne, hogy vannak-e nyomai a víz alatti életnek. Az aktív felület repedésein ugyanis rendszeresen fel kell törnie, el kell terülnie, majd ki kell fagynia a víznek. Erre a fiatal felszín, a becsapódási kráterek hiánya utal. Ha a feltételezett élet inkább az óceán fenekére koncentrálódna, a keringő egységnek nem sok esélye volna a felfedezésére. (Más szóval: egy esetleges negatív eredmény nem venné el a kedvét a kutatóknak a további vizsgálódástól.)
Egyesek szerint a földi élet is a tengerek mélyén, a vulkáni hasadékok mellett kezdődött. Az Europán hasonló vulkáni aktivitás lehet jelen, a közeli Jupiter gravitációs hatása, az árapály jelensége miatt. (Erre jó példa az bolygóhoz közelebb keringő Io hold, amelynek felszínét aktív kénvulkánok borítják.) Az Europához küldendő űreszközök tervei a múltban mindig elhaltak. Legutóbb, 2005-ben a JIMO (Jupiter Icy Moons Orbiter) szondát törölték, részben annak bonyolultsága miatt. A NASA 2011-ben küldi a Juno űrszondát a Jupiterhez, de az a bolygót, s nem a holdakat figyeli majd. Az ESA a Jovian Europa Orbiter szonda terveivel is foglalkozik, de eddig még csak a korai tervezés fázisánál tartanak. (Néhányan említették, s végül is ezt is elfogadtuk jó megfejtésnek.)
A Jupiterhez vagy a Szaturnuszhoz induló küldetésről 2009 elején döntenek majd. A start 2020 körülre, a megérkezés 2030 körülre várható...
A helyes megfejtést – az Europához talán valamikor indítandó űrprogram nevét – beküldők közül kisorsolt szerencsés játékosunk, Balajthy Sándor a Typotex Kiadó jóvoltából Almár Iván és Galántai Zoltán Ha jövő, akkor világűr című kötetének egy példányát kapja jutalmul. Nyereményéhez gratulálunk!
Rejtvénysorozatunkat az ünnepek után, januárban folytatjuk. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
REJTVÉNY: Az Europa óceánja
Továbbjutott európai programjavaslatok
Juno a Jupiterhez
A fő cél legyen a Mars!
A tervezett közös amerikai-európai űrszonda az Europára (Space.com)
Europa-Jupiter System Mission (EJSM) honlap (NASA)
Ezek az objektumok segíthetnek a csillagászoknak megérteni a barna törpék felépítését és fejlődését.
