Ki védi meg például a Holdat a modern kori gyarmatosítás hatásaitól?
Almár Iván és Galántai Zoltán Ha jövő, akkor világűr című könyvükben külön fejezetet szentelnek a kozmikus környezetvédelemnek. A kérdés egyik, talán gyakrabban felmerülő aspektusa, hogy az idegen égitestekre – például a Marsra – eljuttatott űreszközeink nem „fertőzik-e meg” a földi élet valamilyen formájával az adott égitestet. Ez még a leggondosabb előzetes sterilizálás és a világűrben töltött hosszú idő ellenére sem zárható ki teljes bizonyossággal. Az űreszközökkel behurcolt életformák esetleges elszaporodásával aztán nehéz lenne értelmezni az ott talált „eredeti” életjeleket – már ha egyáltalán léteznek.
Az Apollo-12 űrhajósai meglátogatták a Holdon a Surveyor-3 űrszondát. A visszahozott minták között, a kamera tömítő gumigyűrűjében földi baktériumokat találtak. Ezek túlélték a szonda hősterilizálását, valamint még további 31 hónapot a Holdon! (Kép: NASA)
Kevesebb szó esik az élettelen felszín védelméről. A könyvben ezt olvashatjuk: „Felmerül a felszín vagy egyes felszíni formák >>értékének<< filozófia, etikai megítélése. Nem könnyű eldönteni, hol van a határ. Nyilvánvalóan léteznek egyedi alakzatok a Naprendszerben (akárcsak a Földön!), amelyek elpusztítása vagy átalakítása vitathatatlanul veszteség lenne a jövő generációk és a tudományos kutatás, például a geológia szempontjából. Korábban többen felvetették már, hogy ezeket >>nemzeti parkká<< kellene nyilvánítani a Holdon, a Marson és a többi, pillanatnyilag még kevéssé veszélyeztetett égitesten is. [...] Igazi szakmai viták még nem indultak ezekről a javaslatokról, de a problémával egyre több űrkutató foglalkozik.”
Mint ahogy azzal is – tehetjük hozzá már mi –, hogy mielőbb meghódítsák a legközelebbi számításba jöhető kozmikus célpontot, a Holdat, s akár nyersanyagokat termeljenek ott ki. Korábban kutatási célból jártak már a Holdon szovjet és amerikai űreszközök. Az Egyesült Államok embereket is küldött a Holdra. Napjainkban a figyelem újra az égitest felé fordult, gondoljunk csak jelenleg is dolgozó japán, kínai és indiai holdszondákra.
A könyv így folytatja: „A Mars és a Hold esetében szinte egyöntetű a vélemény, hogy e két égitest teljes felszínének védetté nyilvánítása lehetetlen, mert megakadályozná az emberiség terjeszkedését a világűr felé. [...] Mivel e két égitest esetében a letelepülés és hasznosítás belátható közelségben van, a jogi szabályozás elkerülhetetlen. Bizonyos korlátozás tulajdonképpen már az érvényben levő ENSZ-világűregyezményekből is kiolvasható, de ezek nem kötelező erejűek. [...] Különösen az 1979-ben elfogadott [...] Hold-egyezmény 7. fejezete fogalmaz határozottan: >>A Hold (és egyéb égitestek) kutatása és hasznosítása esetében az aláíró államok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a környezet fennálló egyensúlyának megzavarását, akár a környezet megváltoztatása által, akár idegen anyagok bevitelével okozott veszélyes szennyeződés útján, akár másképpen.<<”
A Hold-egyezménnyel kapcsolatban egyetlen „apró” probléma, hogy mindeddig csupán néhány ország ratifikálta azt. Talán nem meglepő, hogy ezek között az államok között egyetlen egy sincs, amely belátható időn belül képes lenne, vagy törekedne űreszközt juttatni a Holdra...
Mostani rejtvénykérdésünkben annak a tizenhárom országnak a nevét tudakoljuk, amelyek 2008. (tehát tavaly) január 1-je előtt ratifikálták a nemzetközi Hold-egyezményt. A megfejtéseket a cikk alján látható űrlap kitöltésével kérjük beküldeni. A válaszok beérkezésének határideje 2009. január 16. (péntek) éjfél. A helyes megfejtők között a Typotex Kiadó jóvoltából Almár Iván és Galántai Zoltán Ha jövő, akkor világűr című kötetének egy példányát sorsoljuk ki.
Kapcsolódó cikkek:
Ha jövő, akkor világűr - könyvajánló
Hajszálpontos leszállás: 35 éve repült az Apollo-12 (2., befejező rész)
A cél: a Hold
A kínai szonda első holdfotója
A Hold körül az indiai űrszonda
Űrszonda-becsapódás a Holdon
Európa „leszáll” a Holdon
Késik az amerikai holdszonda indítása
Oroszország újabb holdszondát indít!
40 éve történt: Az első Földön kívüli leszállás
Az új évet egy, a várható érdekes űrkutatási eseményeket összegyűjtő felsorolással szoktuk kezdeni. Íme, az automata űreszközökkel kapcsolatos 2009-es remények.
