Rejtvényünkben két, közel három évtizedes különbséggel készült felvételt helyeztünk egymás mellé. Csak az egyiknek volt köze a Huygens-szondához.
Christiaan Huygens holland csillagász volt az, aki a 17. század közepén felfedezte a Szaturnusz körül keringő Titan holdat. És a róla elnevezett űrszonda volt az, amelyik a 21. század elején eljutott e távoli égitestre, sikeresen leereszkedve annak felszínére. De a két kép közül melyik származik a sűrű légkörrel borított holdról?
(Képek: NASA / JPL és ESA / NASA / JPL / University of Arizona)
Mint azt sokan eltalálták, a Titan felszínén készített felvétel a jobb oldalon látható, a Huygens-űrszonda DISR (Descent Imager/Spectral Radiometer) műszerével készítették több mint négy évvel ezelőtt, 2005. január 14-én. A kép alján látható, kavicsszerű alakzatok nagyjából egy emberi lábnyom mérettartományába esnek. Fent, a horizont környékén a képen kb. méteres nagyságrendű részleteket lehet megkülönböztetni.
A másik, bal oldali felvétel egyáltalán nem illik ide, de színvilágában és a sziklás terep tulajdonságait tekintve, első pillantásra mutat némi hasonlóságot az előzővel. Ez a Marson készült, az amerikai Viking-1 űrszonda leszállóhelyén, még 1976-ban. Akik a képek helyes azonosítása mellett a Mars és a Viking-1 nevét is megírták, azoknak a neve került a sorsolási kalapba. A Marsot gyakorlatilag mindenki felismerte, de a Viking-1 eltalálása ezúttal a szokásosnál nehezebb feladatnak bizonyult. Akadtak azért így is szép számmal, akiknek tökéletes volt a válasza.
A helyes megfejtést beküldők közül kisorsolt szerencsés játékosunk, Németh Norbert a Typotex Kiadó jóvoltából Vincent Icke Christiaan Huygens. Jövő a múltban című kötetének egy példányát kapja jutalmul. Nyereményéhez gratulálunk!
Kapcsolódó cikkek:
REJTVÉNY: Huygens, az űrszonda
KÖNYVAJÁNLÓ: Christiaan Huygens - Jövő a múltban
Rendkívüli felvételek a Titanról!
Titani panoráma
Leszállás a Titanon: Viharos ereszkedés után sárba pottyanva...
A Huygens az ESA-t népszerűsítette
Tengerek helyett homok a Titanon