Egy éve indult az amerikai IBEX mesterséges hold, most hozták nyilvánosságra a Naprendszer és a csillagközi tér határterületéről készített első méréseit. A kutatók is meglepődtek.
A NASA IBEX (Interstellar Boundary Explorer) holdjának az egész égboltra kiterjedő térképe alapján váratlanul intenzív kölcsönhatásokat lehet sejteni a Naprendszer határvidékén. Az eredmények igazából egyik meglevő elmélet vagy modell jóslatainak sem felelnek meg, így feladják a leckét az elméleti szakembereknek. A kutatók arra számítottak, hogy a kb. tizenöt milliárd kilométernyire húzódó határfelület tulajdonságai más-más irányokba nézve kis mértékben, lassan változnak. Ehelyett egy jól meghatározott, keskeny szalagot (övet) fedeztek fel, amelynek fényessége 2-3-szor nagyobb, mint más irányokban.
A Naprendszert övező fényes szalag. A Tejútrendszer mágneses tere kölcsönhat a helioszférával, vagyis a Nap „befolyása alatt” álló térrésszel. Az öv azt a zónát jelöli ki, ahol a galaktikus mágneses tér erővonalai közel párhuzamosak a helioszféra határfelületével, a heliopauzával. Az ábrán bejelölték a két Voyager űrszonda haladási irányát a heliopauza felé. (Kép: Southwest Research Institute)
A Nap állandóan elektromosan töltött részecskéket bocsát ki magából. Ez a napszél, amely egy hatalmas „buborékot” fúj a csillagközi térbe. A buborékot, amely a Nap galaktikus haladásával ellentétes irányban megnyúlt, helioszférának nevezzük. Az IBEX ENA (energetic neutral atom imaging) detektora nagyenergiájú (gyorsan mozgó), elektromosan semleges hidrogénatomok detektálására képes. Ezek a napszél protonjaiból akkor keletkeznek, amikor kölcsönhatnak a csillagközi anyag atomjaival, amelyekről elektront szakítanak le. A részecskék beérkezési irányának, valamint energiájának a mérésével innen a Föld közeléből is fokozatosan felmérhető a Naprendszer peremvidéke. Az igen elnyúlt pályán keringő IBEX mostanra végzett a teljes égtérképezéssel.
Az IBEX eredményei egyrészt azt mutatják, hogy a helioszféra határvidéke a vártnál aktívabb terület. A csillagközi tér nagyobb hatással van a Nap környezetére, mint azt eddig sejtettük. Másrészt az is jól látszik, hogy hiába küldünk űrszondákat a Naprendszer határvidéke felé, azok csak egy-egy pontban tudnak helyszíni mérésekkel szolgálni. Az így szerzett adatok pedig szükségképpen korlátozott információt nyújtanak a teljes heliopauzáról. (A Voyagerek például két oldalról épp elkerülik a most felfedezett övet.)
Az IBEX folytatja munkáját. Ez azzal a reménnyel kecsegtet, hogy a Naprendszer peremén időbeli változásokat is megfigyelhetnek majd.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új műhold a Naprendszer határvidékének kutatására
Elindult az IBEX
A Voyager űrszondák 30 éve
Csillagközi űrszondák (4. rész)
Voyager Csillagközi Küldetés
A Voyager-1 űrszonda a helioszféra határvidékén
A Voyager-1 űrszonda kilépett a szuperszonikus napszélbuborékból
Az IBEX eredményeiről (Astronomy Now)
IBEX honlap (SWRI)
A Chandra-röntgenműhold lélegzetelállító felvételt készített a Tejútrendszer galaktikus központjáról, feltárva galaxisunk szívét, annak komplex valójában.
