A NASA most kiválasztott űrszondás programja keretében 2016-ban automata űreszköz indul egy földközeli kisbolygó felé, majd akár 1-2 kg-nyi anyagmintával hét év múlva visszatér a Földre.
Mindezt egy majdani emberes kisbolygókutató küldetés előkészületének is lehet tekinteni. A kiválasztásban ugyanakkor ez állítólag nem, csak a várható tudományos eredmény játszott szerepet. (Az amerikai űrrepülés céljai közé újabban bekerült egy esetleges kisbolygó-látogatás, űrhajósokkal.)
Fantáziakép az OSIRIS-REx szondáról, amely 2020-ban éri el a számára kijelölt kisbolygót. (Kép: NASA / GSFC / Univ. of Arizona)
A tudományos programot az Arizonai Egyetem (Tucson) kutatói irányítják. Az ókori egyiptomi istenségére emlékeztető név, OSIRIS-REx, egy – feltehetően izzadságos munkával megalkotott – mozaikszó: Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security-Regolith Explorer. Jelentése nagyjából vissza is adja a program lényegét: a kisbolygó eredtének, színképének, talajának vizsgálatát, hasznos ásványi anyagok felderítését. A névben a biztonságra utaló szó azért szerepel, mert a célpont egy olyan kisbolygó (az 1999 RQ36 jelű), amely a mostani pályaszámítások alapján a 22. század vége (!) felé majd megközelíti a Földet is. Márpedig bolygónk védelme egy esetleges kisbolygó-becsapódással szemben népszerű és aktuális téma. Az ilyen kisbolygók pályájának pontos meghatározásához azonban számos apró erőhatást kell figyelembe venni. A programtól ezen a téren is új eredményeket várnak. Ilyen hatás például a Jarkovszkij-effektus, ami azért lép fel, mert a forgó kis égitest felszínét a napsugárzás nem egyenletesen melegíti fel, a kibocsátott sugárzás fénynyomása nem minden irányban azonos.
A szénben gazdag, a Naprendszer keletkezésének kezdeti időszakából megmaradt, kb. 580 méter átmérőjű 1999 RQ36 kisbolygóról a megközelítés során anyagmintát gyűjt be a szonda, bár a felszínén leszállni nem fog. A felszín részletes feltérképezését követő mintavétel úgy zajlik majd, hogy egy lenyúló robotkar segítségével nitrogén gázt fújnak a kisbolygóra, és a felkavarodó talajt begyűjtik. A mintában szerves anyagokat keresnek majd, olyanokat, amilyenek talán a földi élet alapvető építőkövei is lehettek. A remélt mennyiség legalább 60 gramm, de a tesztmérések szerint akár 2 kg anyagot (port és nagyobb kőzetdarabokat) is össze lehet szedni ilyen módszerrel.
Az OSIRIS-REx űrszondát a Lockheed Martin cég gyártja, a műszerek két arizonai egyetemről, a NASA Goddard Űrközpontjától és Kanadából érkeznek majd. A program becsült összköltsége 1 milliárd dollár. Az amerikai űrhivatal New Frontiers (magyarul: új határok) programjának harmadik szondája a pénzért folyó mostani versenyben egy holdi mintahozó küldetést és egy a Vénuszra való leszállást ígérő űreszközt utasított maga mögé.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A hiányzó láncszem a meteoritok és az aszteroidák között
GYORSHÍR: Megérkezett a Hayabusa
Van kisbolygópor is a kapszulában
Megvan a NASA új költségvetése
Kisbolygószondát választott a NASA 2016-ra (Spaceflight Now)
A NASA napkutató űrszondapárosa nem csak a „mi csillagunkat”, de távolabbiakat is jól meg tud figyelni. Eddig száznál is több új változócsillagot fedeztek fel a STEREO segítségével.
