A közel 25 éve indított programban rég elkészült, de eddig repülni még nem tudott a TAUVEX ultraibolya űrteleszkóp. Talán soha nem is fog...
Ha az űrcsillagászatról esik szó, nem Izrael az első ország, amely a témával kapcsolatban eszünkbe juthat. Mégis, a TAUVEX (Tel Aviv University UV EXperiment) a tel-avivi egyetemen épült. A három 20 cm-es átmérűjű távcsőből álló eszköz célja széles látómezejű ultraibolya felvételek készítése (lenne) az égboltról, a 140 és 320 nm közötti hullámhosszakon. A 15 millió dollárba került fejlesztés hivatalosan 1989-ben kezdődött, amikor az Izraeli Űrügynökség (Israel Space Agency, ISA) kiválasztotta a javaslatot megvalósításra. Eredetileg az 1990-es évek elején kellett volna felbocsátani egy önálló műholdra szerelve, az izraeliek saját Shavit hordozórakétájával. A tudományos tervet azonban felülírták a katonai érdekek: inkább egy kémműhold állt helyette Föld körüli pályára. A következő ígéret egy orosz együttműködés volt. A 100 kg-os TAUVEX egy orosz röntgen- és gamma-csillagászati műhold (Szpektr-röntgen-gamma) fedélzetén indult volna, de ebből sem lett semmi. Az orosz műhold építése reménytelenül elhúzódott a Szovjetunió felbomlását követő válságos időszakban. Eközben a kész izraeli űrtácső továbbra is a raktárban várta sorsa jobbra fordulását.
A TAUVEX izraeli csapata az indiai Bangalore-ban, a remélt startra készülve. Ekkor még úgy tudták, hogy az űrtávcső felkerül az indiai GSAT-4 műhold fedélzetére.
Legutóbb, 2010-ben már Indiáig jutott a műholdra váró űrtávcső. A GSLV rakétával indított GSAT-4 kísérleti távközlési és navigációs műholdról végül tömegtakarékossági okokból mégis lemaradt, mindössze két hónappal a start előtt. Utólag ezt már bizonyára kevésbé bánják az immár közel negyedszázada reménykedő csillagászok, ugyanis az indiai hordozórakéta 2010. április 15-én, a harmadik fokozat hibája miatt viszazuhant az Indiai-óceánba. A GSAT-4 így természetesen megsemmisült. Újabb lehetőség nem adódott, a TAUVEX-et azóta visszaszállították Izraelbe.
Az űrtávcső tervezett kutatási témái közt megtalálható például a közeli galaxisokban folyó csillagkeletkezés vizsgálata, saját Tejútrendszerünk szerkezetének és távolabbi galaxisok ultraibolya sugárzásának a kutatása. Időközben persze sok minden történt ezen a területen. Az amerikaiak 2003-ban pályára állították a GALEX űrtávcsövet, amely jelenleg is működőképes. (Mint nemrég beszámoltunk róla, a NASA épp most adta át kezelésbe egy egyetemi konzorciumnak, hogy a költségvetési megszorítások ellenére tovább dolgozhassanak vele a csillagászok. – A szerk.) A GALEX tudományos céljai pedig hasonlóak voltak a tervezett, de eddig raktárban maradt izraeli űrteleszkópéihoz. Ennek ellenére még mindig lenne szerepe a TAUVEX-nek. Ha egyszer működhetne, a GALEX felméréséből eddig kimaradt területeket – például a Tejút síkjához közel eső vidékeket vagy a közeli Magellán-felhőket – vizsgálhatná részletesebben.
A TAUVEX csapatának vezetője szerint nagyobb az esélye, hogy a távcső végül nem egy műhold fedélzetén, hanem hosszú élettartamú magaslégköri ballonon repül. Így a rakétaindításénál sokkal kisebb költségért kb. 40 km magasságba juthatna, ahol már a megmaradt ritka légkör nem akadályozza a földfelszínen még el nem végezhető ultraibolya észleléseket. Döntés azonban még nem született, és a 2010 óta tartó csend nem sok reményre ad okot. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Indiai rakétakudarc
Elindult a GALEX!
Új életre kel a GALEX űrtávcső
Talán sosem indulhat el az izraeli űrtávcső (Forbes)
TAUVEX honlap
A Vesta körül keringő amerikai Dawn űrszonda mérései nyomán kiderült, hogy egy keletkezésekor félbemaradt bolygóról van szó, és hogy számos földi meteor valóban erről az égitestről származik.
