Külső bolygószomszédunk felszíni alakzatairól még sosem készült ilyen részletes, korszerű űrszondákkal gyűjtött adatokon alapuló térkép.
A Mars új globális geológiai térképét nemrég az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (U.S. Geological Survey, USGS) hozta nyilvánosságra. A tudományos „termék” elkészítéséhez főképp négy, a Mars körüli pályára küldött űrszonda által mintegy 16 éven keresztül távérzékelési módszerrel gyűjtött mérési adatokat használtak fel. A szóban forgó űreszközök a Mars Global Surveyor, a Mars Odyssey, a Mars Express és a Mars Reconnaissance Orbiter.
(Videó: USGS)
A Mars a Naprendszerben a Földhöz leginkább hasonlító bolygó, és az egyedüli a Földön kívül, amely a központi csillagunk körüli ún. „lakhatósági zónában” kering. Az új térkép összegzi mindazt, amit az eddig megtudtunk a Mars felszínéről, így alapjául szolgál majd a további kutatásoknak. A Mars egyúttal közepes vagy hosszú (?) időtávon az emberes űrutazások következő nagy célpontja is, amihez szintén hasznos lehet a geológiai adatbázis. Akár emberes, akár automata űreszközökkel szeretnének a jövőben leszállni a Marsra, a helyszín kiválasztásához szükség van a geológiai információra is.
A munka eredményei közül kiemelésre érdemes, hogy a Mars felszíne általában idősebb, mint ahogy eddig gondolták. A korábban feltételezettnél háromszor nagyobb terület datálható a Mars legrégebbi nagy geológiai időszakába, a korai noéi (Noachian) periódusba. Ez időben visszatekintve a 4,1 és 3,7 milliárd év közötti időszaknak felel meg. Jellemzője volt a sok meteorit-becsapódás, az erős erózió, és valószínűleg a bőséges mennyiségű folyékony víz a bolygó felszínén. Az új elemzés megerősíti, hogy a Mars egészen a legutóbbi korszakokig geológiailag aktív maradt. Bizonyítékokat találtak arra is, hogy a bolygó nagy globális klímaváltozásai révén időlegesen később is megjelenhetett a felszínen a víz, illetve a felszín közelében a talajvíz és jég. Ezek a változások aztán otthagyták a most is megfigyelhető nyomukat a felszíni alakzatokon.
A Mars geológiai (balra) és magassági (jobbra) térképe. (Kép: USGS)
A Mars felszínét már az 1600-as évek óta vizsgálták, természetesen csak földi csillagászati távcsövekkel, ma már kezdetlegesnek számító műszerekkel. Az űrkorszak beköszöntével nyílt először lehetőség a bolygó mellett elrepülő, majd körülötte pályára álló űrszondák segítségével közelebbről feltérképezni a bolygót. Az első globális térképek a Mariner-9 és a Viking Orbiter mérései nyomán készültek, 1978-ban és 1986-87-ben. Ezek voltak egyúttal az első, a Földtől és Holdtól különböző égitestről készített geológiai felmérések. Az újabb, fejlettebb műszerezettségű űrszondák adtak módot a Mars új geológiai térképének megalkotására, amely szabadon hozzáférhető az USGS honlapjáról.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hol keressünk életnyomokat a Marson?
Marsi víz, bolygóméretekben
A Mars Express és következő évei
A Mars digitális terepmodellje
A Mars új geológiai térképéről (USGS)
Hiába szkeptikusak egyes szakemberek és politikusok a programmal kapcsolatban, a munka megkezdődött. A NASA már talált néhány szóba jöhető földközeli kisbolygót a tervezett „idevontatáshoz”.
