Látja? Nem látja? Na, látja!

2013 végén egyes kutatók gejzírek kitörését vélték látni a Jupiter Europa holdján. Azóta hiába keresik, nem tűnnek fel újra.

A Hubble-űrtávcső (HST) észlelései alapján 200 kilométer magasnak számították az Europa jeges felszíne alól kitörő gejzírek magasságát. A később végzett megfigyelésekkel azonban nem sikerült megerősíteni a felfedezést, sőt az Europáról korábban készített felvételeket átvizsgálva sem sikerült régebbi kitörések nyomára bukkanni. Talán a jelenség sokkal ritkább, mint gondolták. Ha egyáltalán létezik.

2013 végén a Hubble-űrtávcső ultraibolya felvételén vélték felfedezni az Europa déli poláris vidékén kitörő gejzíreket. A képhez az Europa és a háttérben a Jupiter valódi, látható fényben készült felvételeit használták fel. (Fantáziakép: NASA / ESA / M. Kornmesser)

Donald Shemansky (Dél-Kaliforniai Egyetem, Los Angeles, USA) az Amerikai Geofizikai Unió éves összejövetelén decemberben számolt be a gejzírek általa rejtélyesnek minősített hiányáról. Pedig az Europa jeges kérge alatti kiterjedt óceán létezését sokan valószínűsítik, a gejzírek felfedezése pedig még kívánatosabb célponttá tette az Europát a jövő évtized űrszondái számára.

Shemansky és munkatársai megvizsgálták az úton a Szaturnusz felé 2001-ben a Jupiter mellett elrepülő Cassini-szonda mérési eredményeit. Abból indultak ki, hogy a folyamatosan erős vulkáni aktivitást mutató Io által kilövellt töltött részecskék (főként kén- és oxigénionok) a Jupiter mágneses terébe befogódva óriási plazmatóruszt alkotnak a bolygó körül. Úgy gondolták, hogy az Európából kilövellő vízmolekulák a Jupiter erős sugárzási öveiben szétszakadnak, a hidrogénatomok pedig kimutathatóak lennének. Ezeknek azonban a Cassini adataiban nyomát sem találták. A gejzírek felfedezői elutasítják az érvelést, szerintük a Cassini olyan távol repült el a Jupitertől, hogy nem sok esélye lehetett a hidrogénionok kimutatására.

Azt is megállapították, hogy az Europa ritka légköre még a korábban feltételezettnél is két nagyságrenddel ritkább. Emiatt kizárható, hogy a légkör a gejzírekből folyamatos utánpótlást kap. Ugyanakkor mások arra mutatnak rá, hogy a HST teljesítőképessége határán észlelte a gejzíreket, ezért nem csoda, hogy nem lehet rendszeresen újra megfigyelni a jelenséget.

Talán mégsincsenek gejzírek az Europán? (Fantáziakép: NASA)

A vita távolról sem elvont, tudományos jelentőségű. A NASA ugyanis várhatóan 2015-ben dönt arról, hogy hajlandó-e finanszírozni az Europához indítandó Europa Clipper küldetést. Esetleges pozitív döntés esetén a gejzírek létezéséről folyó vita kimenetele befolyásolhatja, milyen tudományos műszerek kerüljenek fel az űrszondára. Sokan a gejzírek létezésétől függetlenül is izgalmas kutatási célpontnak tartják az Europát.

Kapcsolódó linkek:
Az Europa gejzírjeinek rejtélyes fel- és eltűnése (New Scientist)
Europa Clipper