A NASA Juno szondája csak júliusban érkezik meg a Jupiterhez, egy rekordot azonban máris felállított. Soha nem működött még a Naptól ilyen távol napelemes űreszköz.
A Juno január 13-án döntötte meg az ESA Rosetta szondájának rekordját, amelyik korábban 793 millió km távolságban is járt a Naptól.
A Juno a hatodik, a Jupiter kutatására küldött űrszonda (további három útban más célpontja felé csak elrepült a Jupiter mellett) és a második, amelyik bolygó körüli keringési pályára áll (a Galileo után). A Juno a NASA második űrszondája a New Frontiers (új határok) program keretében, az első, a New Horizons tavaly érte el a Plútó-Charon rendszert.
Fantáziarajz a Jupiter körül keringő Junóról. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A Juno küldetése során első alkalommal használnak a Naprendszer külső vidékén napelemeket egy űreszköz ellátására, a korábbi szondák nukleáris energiaforrásokból nyerték az elektromos energiát. A három hatalmas, egyenként 9 × 2,7 méteres (együttesen 59 m2 hasznos felületű) napelemtábla a szonda indulásakor, a Föld távolságában 14 kilowatt teljesítményt adott le, a Jupiternél viszont a szonda érkezésekor a kinyerhető elektromos teljesítmény csak körülbelül 500 watt lesz (vagyis a Föld távolságában leadott teljesítmény alig 4%-a). A Jupiter térségében uralkodó erős részecskesugárzás erodálja a napelemeket, így ez a teljesítmény a működési idő végére várhatóan 420 wattra csökken (annak ellenére, hogy a cellákat a szokásosnál kétszer vastagabb üvegréteggel védik). A rendelkezésre álló elektromos teljesítmény felét kell az űrszonda műszereinek üzemi hőmérsékleten tartására fordítani.
A Juno napelemtábláinak szerelése. (Kép: NASA / JPL-Caltech / KSC)
A szonda július 4-én áll pályára az óriásbolygó körül, működési idejét a korábbi 16 hónappal szemben 20 hónaposra tervezik, ezalatt 37-szer fogja megkerülni a Jupitert. Feladata a Jupiter belső szerkezetének, mágneses terének és légkörének vizsgálata lesz. Elnyúlt pályáján kezdetben 53,5 naponként kerüli meg a bolygót, később a pályamagasságot csökkentve 14 napra csökkentik a keringési időt (a kezdeti tervek még 107 és 11 nap között változó keringési időről szóltak). Keringése során 5000 km-re közelíti meg a felhőtakaró tetejét, jobban, mint eddig bármely más űreszköz.
A Jupiter sugárzási öveiben keringő szondát működési ideje alatt 100 millió fogászati röntgenfelvételnek megfelelő erősségű sugárzás éri. Ezért a fedélzeti számítógépeit és az repülését irányító elektronikát a szonda tetejére szerelt titán dobozban helyezték el, amely a benne lévő berendezésekkel együtt közel 250 kg tömegű. Az óriásbolygó kutatásán kívül a Juno fontos technológiai kísérlet is, nemcsak a sugárzástűrő-képessége szempontjából, hanem azt is segít eldönteni, milyen mértékben használhatnak napelemeket a jövő űrszondái a Jupiter térségében. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mi várható 2016-ban? (2. rész)
Juno: elrepült, biztonsági üzemmódba kapcsolt
Ma újra itt a Juno
A Juno visszanéz
Hogyan jut el a Juno a Jupiterhez?
Úton a Juno a Jupiter felé
Hamarosan indul a Juno
Juno a Jupiterhez
Napelemes rekorder lett a nemsokára a Jupiterhez érő Juno (Spaceflight Now)
A Juno szonda honlapja (NASA)
A NASA a Jupiter jeges holdja, az Europa mellett elrepülő űrszondát tervez, leszállóegységgel. Európa is bekapcsolódna.
