GYORSHÍR: Megérkezett a Juno a Jupiterhez

A NASA 2011-ben indított űrszondja sikeresen lefékezett és pályára állt a Naprendszer legnagyobb bolygójánál.

Kevés híján öt éven át tartó, mintegy 2,8 milliárd km-es utazás után a Juno fő hajtóműve 35 percig fékezett. A manőverek automatikus üzemmódban történtek, a földi irányítók magyar idő szerint 5:53-kor értesültek a sikerről. (A Jupitertől a Földig a rádiójelek a két bolygó mostani helyzetében 48 percen át jönnek.)

A Juno érkezése a Jupiterhez, a NASA animációján. A szonda sebessége a Földhöz viszonyítva 241 ezer km/h volt.

A lap aljáról elérhető korábbi cikkeinkben részletesen írtunk a Juno előkészületeiről, a startjáról, a Föld mellé visszatérve 2013-ban végrehajtott gravitációs lendítő manőverről, tudományos céljairól. Beszámoltunk róla, hogy a Naptól ekkora távolságban még sohasem működött űrszonda napelemes energiatermeléssel. A Juno a tervek szerint az elkövetkező 20 hónapban 37-szer kerüli meg elnyúlt pályán a Jupitert. A bolygót minden eddiginél jobban, a felhőzet tetejétől számított 5000 km-re-is megközelíti majd. Műszerei, elektronikus berendezései ekkor igen erős dózisú kozmikus sugárzásnak lesznek kitéve. Az űreszköz végül – a tervek szerint 2018 februárjában – a Jupiter sűrű légkörében végzi, hogy véletlenül se maradjon a bolygó holdrendszerében, nehogy akaratlanul is beszennyezzenek vele egy olyan égitestet, ahol jelenlegi ismereteink szerint nem zárható ki az élet valamilyen formájának múltbeli (vagy akár jelenlegi) előfordulása.

Az űrszonda a nevét nem „akárkiről” kapta. Juno a római mitológiában Jupiter felesége, a szülés és a házasság istennője volt. Az óriásbolygó magasabb szélességei és a pólusok környéke eddig jórészt rejtve maradt az oda küldött űrszondák elől. A Juno feladata a felhőzet, a mágneses tér, a sugárzási környezet, a bolygó belső felépítése titkainak kiderítése. Amit a segítségével a Jupiterről megtudnak a kutatók, annak fontos következményei lehetnek az egész Naprendszerre, sőt más, távoli bolygórendszerekre alkotott kialakulási elméletekre vonatkozóan. A Jupiterben több mint kétszer akkora tömeg koncentrálódik, mint a Naprendszer az összes többi égitestjében – eltekintve természetesen magától a központi csillagtól, a Naptól. A Földnél 318-szor nagyobb tömegű és 1321-szer nagyobb térfogatú Jupiter átmérője mintegy 140 ezer km.

A Juno kezdetben 35,5 napos keringési idejű pályára kerül a gázóriás körül. A pálya magasságát október 19-én tervezik csökkenteni úgy, hogy a keringési idő 14 naposra változzon. Ekkor kezdődnek meg igazán a tudományos mérések. A fedélzeten kilenc különböző műszeregyüttes összesen 29 érzékelője áll munkába. A látható fény tartományában működő, három színben érzékeny kamerát (JunoCam) hivatalosan nem is tudományos, hanem népszerűsítő céllal viszi magával az űrszonda.

Egy június 29-én készült felvétel a Jupiterről és négy fényes Galilei-holdjáról (Io, Europa, Ganymedes, Callisto), a JunoCam berendezéssel. A megközelítésre készülve röviddel ezután a tudományos berendezéseket lekapcsolták. A Juno és a bolygó távolsága ekkor 5,3 millió km volt.(Kép: NASA)

Kapcsolódó cikkek:
A Juno a cél felé tart
A Juno első rekordja
Juno: elrepült, biztonsági üzemmódba kapcsolt
Ma újra itt a Juno
A Juno visszanéz
Hogyan jut el a Juno a Jupiterhez?
Úton a Juno a Jupiter felé
Hamarosan indul a Juno
Juno a Jupiterhez

Kapcsolódó linkek:
Juno honlap (NASA)
Juno honlap (SWRI)
A Juno érkezése a Jupiterhez (Spaceflight Now)