Alig két hónappal a megérkezése után az amerikai Juno űrszonda 4200 km magasan repült el az óriásbolygó felhői felett, immár méréseket is végezve.
A Juno 2011-ben indult a Földről, és idén július 5-én sikeres fékező manővert hajtott végre a Jupiternél. Elnyúlt elliptikus pályára állt a bolygó körül, amelyen most érkezett el újból a Jupiter közelébe, méghozzá az égitesthez legközelebbi pontba. A „most” pontosan augusztus 27-én, magyar idő szerint 14 óra 51 percet jelent. Ez volt a Juno 20 hónaposra remélt aktív működési időtartama alatt a tervezett legszorosabb megközelítés, a többi pályáján az űrszonda valamivel távolabb repül majd el a Jupiter mellett. Összehasonlításul érdemes felidézni, hogy a 4200 km csak kb. 6%-a Jupiter sugarának. Az elnyúltság érzékeltetésére, a pálya Jupitertől távoli pontja 8,1 millió km távolságban volt; itt július 31-én haladt át a szonda.
A tengelye körül percenként kétszer megforduló Juno egyszer már volt a Jupiter közelében, a fékezése idején, de akkor a tudományos műszerei nem voltak bekapcsolva, így nem végzett méréseket. Most először nyílt tehát lehetőség az űrkutatás történetében, hogy az óriásbolygóhoz ennyire közelről nyerjenek mérési adatokat. Bár a fedélzeti berendezések mindegyike rendben működik, a tesztelésük mostanra még nem fejeződött be teljesen.
A Juno fő célja a Jupiter belső szerkezetének, magjának, mágneses terének vizsgálata, a bolygó fejlődéstörténetének tanulmányozása. A korábban a Jupiter rendszere mellett elrepülő vagy ott dolgozó űreszközök inkább a holdak részletes kutatására koncentráltak. A Juno kezdeti 53,5 napos periódusú pályája az égitest pólusai fölött húzódik. Még egy ilyen teljes pálya megtétele után, október 19-én aztán ismét begyújtják a hajtóműveket, és a rendszeres tudományos megfigyelések számára egy kevésbé elnyúlt, mindössze 14 napos keringési idejű pályát alakítanak ki – távol a Jupiter holdjainak pályasíkjaitól.
Ha minden a tervek szerint alakul, a Juno még 35 alkalommal lesz Jupiter-közelben. Az igazi „közelség” persze a végén vár rá, amikor kutatási programja végeztével beleirányítják a bolygó légkörébe, ahol megsemmisül. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A szombati megközelítés alkalmával az űrszonda mind a 9 fedélzeti műszerének összesen 29 érzékelője gyűjtötte az adatokat. A JunoCam nevű kamera is, úgyhogy hamarosan megismerhetjük, hogyan néznek ki a Jupiter poláris vidékei. A NASA a hét vége felé ígéri az első képeket. A közvéleménynek nem annyira, de a szakértők számára izgalmasabb adatok tudományos feldolgozása természetesen hónapokig is eltart.
Ízelítőül egy kép a Junótól a Jupiterről. A felvétel augusztus 27-én, a félig árnyékba merülő északi pólusvidékhez közeledve, 703 ezer km távolságból készült. (Kép: NASA / JPL-Caltech / SwRI / MSSS) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: Megérkezett a Juno a Jupiterhez
A Juno a cél felé tart
A Juno első rekordja
A Juno első Jupiter-közelsége, amikor méréseket is végeztek (Spaceflight Now)
A Merkúr vulkanizmusa nagy valószínűséggel 3,5 milliárd évvel ezelőtt ért véget. Az eredmények más kőzetbolygók fejlődésére is alkalmazhatók.
