Régen várt nagy űrteleszkóp, 2018-ban indítják, 2019-ben kezdi méréseit, megfigyelési programjait már most, 2017-ben elkezdik tervezni. Mi az?
A kérdést ezúttal nem rejtvénynek szánjuk, úgyhogy mindjárt a választ is megadjuk: a James Webb-űrtávcsőról (James Webb Space Telescope, JWST) van szó. Január elején zajlott az Amerikai Csillagászati Társaság éves találkozója a Texas állambeli Grapevine-ban, ahol a NASA képviselői bejelentették, hogy megnyitják az első pályázatokat a JWST tudományos megfigyelési programjának tervezésére. Egyelőre egyrészt az ún. garantált idő kihasználásáról van szó, amire olyan intézmények kutatói pályázhatnak, akik részt vettek az űreszköz kifejlesztésében, elkészítésében. Az ő „jutalmuk”, hogy elsőként arathatják le a tudományos babérokat, amiket az új űrtávcső mérései szállítanak. A másik felhívás a korai tudományos mérésekre vonatkozik, ezen a világ bármely csillagásza indulhat. A verseny igen nagy lesz, és olyan ötleteket várnak, amelyek révén be lehet mutatni a JWST egyedülálló képességeit. Az adatokat gyorsan nyilvánossá teszik, feldolgozásukkal elősegítik a későbbi tudományos program hatékony tervezését.
A tervek szerint az űrtávcső 2018 októberében indulhat, a tudományos mérések fél évvel később, 2019 áprilisában kezdődhetnek. Az első „normális” javaslatbeadási körben (Cycle 1) a rutinszerű működés első évére szóló javaslatokat fogadják, ez a kiírás várhatóan még 2017 végén, vagyis még jóval a start előtt megjelenik. Így mire a JWST pályára kerül és működni kezd a Földtől mintegy másfél millió km-es távolságban, a Nap–Föld rendszer külső Lagrange-pontja (L2) környezetében, addigra kész tervekkel fognak rendelkezni a megfigyelési programot illetően. Később sorban követik majd egymást az újabb pályázati ciklusok.
Míg a kutatók lassan átvenni látszanak a főszerepet a sokat késett és korábban jelentős költségtúllépést felhalmozott űrtávcső programjában, addig a mérnököknek és a program irányítóinak is van még mit megoldaniuk. December elején az elkészült tükör és csillagászati műszerek vibrációs tesztjei során problémát találtak, egy meghatározott frekvenciánál a gyorsulásmérők a vártnál nagyobb értéket mutattak. A leállított tesztet követő vizsgálatok szerint a JWST berendezéseiben szerencsére nem keletkezett kár. Az eljárás során azokat a hatásokat igyekeznek szimulálni, amelyek a felbocsátás során érik az űreszközt. Az anomália pontos okát vizsgálják, de remélik, hogy január végéig folytatni tudják a vibrációs próbákat.
A JWST már megépült műszerei, még a vibrációs teszt előtt. (Kép: NASA / Chris Gunn)
Ami a most érvényes menetrendet illeti, a teleszkóp optikai berendezéseit és tudományos műszereit áprilisban szállítják át a vibrációs tesztek helyszínéről, a NASA Maryaland állambeli Goddard Űrközpontjából a texasi Johnson Űrközpontba, ahol a hő- és vákuumteszteket végzik el rajtuk. Októberben aztán Kalifornia lesz a következő állomás, ahol a Northrop Grumman vállalatnál építik össze a tudományos berendezéseket az űreszköz kiszolgáló platformjával és a napfény árnyékolására szolgáló szerkezettel. A vibrációs teszteknél tapasztalt fennakadás ellenére a JWST várhatóan nem fut ki az időből és a költségvetésből (legalábbis a most aktuálisból). A pályára állítás 2018 októberében Kourouból (Francia Guyanából), egy európai Ariane-5 rakétával történik majd. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Összeállt a Webb-űrtávcső főtükre
JWST információk
Tesztelik a James Webb-űrtávcső részeit
JWST: még drágább lesz!
Az űrben és a tenger mélyén
Az űrtávcső földi haszna
Meghirdették a pályázatokat a JWST első tudományos méréseire (Space News)
Háromrészes sorozatunkban a NASA csillagászati űreszközeit mutatjuk be – egy-egy infografikán. A harmadik összeállításon a bolygókutató szondákat láthatják.
