Végeztek a TESS műholdon a berendezések ellenőrzésével. A NASA áprilisban indított legújabb űrtávcsöve készen áll a munkára.
Fantáziakép az exobolygók kutatására készült TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) műholdról. Az űrtávcső négy, egyenként 16,8 megapixeles kamerával repül. (Kép: NASA)
A TESS egy Falcon-9 rakétával jutott a világűrbe idén április 19-én. Először speciális, 108 ezer és 376 ezer km között változó magasságban húzódó pályáját kellett kialakítani, ahol keringési ideje (13,7 nap) épp fele a Holdénak. Ehhez számos pályamódosító manővert végeztek és a Hold mellett elhaladva kihasználták az égitest gravitációs lendítő hatását is. Hivatalosan július 25-én kezdték meg az egyelőre két évesre tervezett megfigyelési programot. Az űreszköz elsődleges feladata a csillaguk előtt átvonuló bolygóknak tulajdonítható fényességváltozások keresése, azaz exobolygók felfedezése viszonylag közeli és fényes csillagok körül.
A TESS sok szempontból a nevezetes Kepler-űrtávcső utóda, amely ugyancsak tranzitmódszerrel keresett exobolygókat. A Kepler műszaki okokból újragondolt, K2 jelű küldetése épp mostanában járja a végét, kifogyóban van az üzemanyaga. A Kepler eredetileg távolabbi csillagok körüli bolygókra koncentrált, egy kijelölt égterületen. Mostanáig az egyéb mérésekkel megerősített bolygóinak száma meghaladja a két és félezret. A TESS ezzel szemben hozzánk közelebbi csillagokat vizsgál, és a teljes égboltot felméri. Munkája úgy is felfogható, hogy jó célpontokat keres későbbi részletes megfigyelésekre, például földi obszervatóriumok vagy a sokat késő James Webb-űrteleszkóp számára. A TESS kamerái számra nagyjából 20 millió csillag volna látható, ezek mintegy 1%-át, 200 ezer objektumot választottak ki előzetesen a kutatók tudományos célpontnak. A várakozások szerint 500 és 1000 körüli bolygót találhatnak a Földhöz hasonló tömegkategóriában. A nagyobb (a Neptunusz és a Jupiter méretével összemérhető) kategóriában akár 20 ezer bolygójelöltre is bukkanhatnak.
A TESS két év – az elsődleges küldetésének ideje – alatt az egész ég 85%-át képes átvizsgálni. Először a déli égbolttal kezdi, 2019-ben vált az északira. Főleg az M típusú törpecsillagokat célozzák meg vele. Ezek a Napnál kisebb tömegűek és alacsonyabb felszíni hőmérsékletűek, a Tejútrendszer csillagainak zömét adjék. A vörös törpékre eddig kevesebb figyelem jutott az exobolygók keresése során. A pálya kialakítása olyan, hogy az űreszköz hajtóanyag-felhasználása igen mérsékelt lesz, így – legalábbis emiatt – nem kell tartani attól, hogy hamar működésképtelenné válik. Ha a NASA folytatja a program finanszírozását, akár 20–30 évig is szolgálhat adatokkal a TESS.
A TESS egyik kamerájának májusban közzétett tesztfelvételén a Tejútrendszer fősíkjának irányába eső egyik égterület látható, rajta mintegy 200 ezer csillaggal. (Kép: NASA / MIT / TESS)
A most kezdődő tudományos programban gyűjtött első adatokat augusztusban sugározzák a Földre, ahol a csillagászok azonnal megkezdik majd elemzésüket.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Repül a TESS
Hamarosan indul a TESS
Helyükre kerültek a TESS kamerái
Készülhet a TESS
Két új amerikai űrcsillagászati eszköz 2017-re
Új feladatot keresnek a Keplernek
Megkezdte tudományos programját a TESS (Spaceflight Now)
Új űrszondával folytatódik az exobolygó-vadászat (mta.hu)